Öt ok, amiért Putyin jobban tisztelheti Trumpot, mint Bident
Az egész világ arra vár, hogy mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások.
A Politico szerint Brüsszel már nagyon készül az új Trump elnökségre.
Donald Trump nagy robaj közepette visszatért a Fehér Házba, de a beiktatását követően az európai reakció visszafogott volt – számolt be a Politico. Ursula von der Leyen bizottsági elnök keddi davosi beszédében még csak név szerint sem említette az új amerikai elnököt.
A lap szerint három nagy kérdéssel kell az európai és brit vezetőknek szembenézni: Ukrajna támogatása, a NATO jövője, és az új vámok.
A Trumpra adott nyugodt válasz egyszerre volt szándékos és taktikai – állítja a Politico cikke. Európa nem akar vitába szállni az új amerikai vezetővel, és tisztában van azzal, hogy a nyilvános moralizálás csak visszafelé sül el.
„Hideg fejre van szükség”
– mondta Olaf Scholz német kancellár kedden a davosi Világgazdasági Fórumon. „Teljesen világos, hogy Trump elnök és kormánya az elkövetkező években feszültségben fogja tartani a világot az energia- és klímapolitikában, a kereskedelempolitikában, a kül- és biztonságpolitikában és sok más területen” – jelentette ki Scholz.
Néhány órával beiktatása után Trump a kereskedelmi háború elkerülésére utat ajánlott az EU-nak, mondván:
„Az egyetlen dolog, amit gyorsan megtehetnek, hogy megvásárolják az olajunkat és a gázunkat.”
Kedden az Európai Bizottság megerősítette a brüsszeli lapnak, hogy komolyan veszi az ajánlatot, és közvetlenül a Fehér Ház tisztviselőivel fogja nyomon követni a dolgot.
Ukrajna támogatásával kapcsolatban az európai vezetők, köztük Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke jelezte: készen áll, hogy tárgyaljanak a jövőbeli megállapodásokról Trumppal.
„Trump inkább érdekalapú politikus, mint értékalapú politikus”
– mondta egy magas rangú nyugati tisztviselő. „Tehát az ő érdekeire kell apellálni. Nem lesz érdeke, hogy úgy tűnjön, mintha Putyin győzött volna, vagy mintha rossz üzletet kötött volna.”
Trump a múltban megijesztette Amerika szövetségeseit azzal, hogy azt sugallta: kivonhatja az Egyesült Államokat a NATO-ból. Most azonban új célt javasolt, hogy a NATO-tagok a GDP 5 százalékát költsék védelemre, szemben a szövetség jelenlegi 2 százalékos céljával, amelyet sok európai ország még mindig nem teljesít.
Kedden Észtország és Franciaország is csatlakozott azokhoz, akik támogatták Trumpnak a magasabb védelmi kiadásokra vonatkozó felhívását.
Mindez a Politico szerint azt mutatja, hogy Európa készen áll arra: ha kell engedjen, ha kell tárgyaljon Donald Trumppal.
Nyitókép: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész világ arra vár, hogy mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások.