Ez gyorsan ment: a francia és a német külügyér már Aszad utódjával parolázgat Szíriában

Nyitóképen szír felkelő.
Forrás: Sami Boudra / Middle East Images / Middle East Images via AFP

***

Az új kapcsolat lehetőségét és a békés átmenetet éltette Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter és német kollégája, Annalena Baerbock Damaszkuszban – adta hírül a France24.

A két külügyminiszter ugyanis itt találkozott Szíria tényleges vezetőjével, Ahmed al-Sarával.

Mindenesetre mindennek örvén meglátogattak egyet Aszad hírhedt börtönei közül, amelyeket a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) iszlamista csoport vezette lázadók szabadítottak fel, elmondták, mennyire örülnek, hogy a HTS iszlamistái nem rossz iszlamisták.

Ex-al-Kaida tagok 

Adja magát a kérdés, hogy miért ilyen gyors az elfogadása egy olyan lázadócsoportnak, amely egyébként konkrétan a terrorista szervezetek listáján szerepelt mindeddig – miközben Bassár el-Aszad elnököt és rezsimjét egy évtizeden át csuklóztatták különféle szankciókkal, és nézték páriának – természetesen nem teljesen függetlenül orosz és iráni elkötelezettségeitől.

Erre kaptunk választ Sayfo Omartól, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatójától, aki röviden

Ők egyébként az al-Kaida szíriai szárnyának voltak a tagjai, akiket 2004 körül dobta át a szír titkosszolgálat Irakba, egyfelől kivonva őket Szíriából, másfelől borsot törve a megszálló amerikaiak orra alá. „Ám amikor nem volt már szükség a szolgálataikra és hazajöttek, bebörtönözték őket” – teszi hozzá. Aszad végül 2018-ban szabadon engedett 1500 embert egy alku keretein belül. Itt a HTS eleinte iraki és kuvaiti és katari szereplők forrásaiból vegetált, azonban, mutat rá a szakértő, rájöttek, hogy ez a külföldről kapott agenda nem annyira rezonál jól a szíriaiakkal, és

Idlíb tartományban, ahonnan sokan származtak közülük, aztán saját kis államot hoztak létre, az orosz támogatással megerősödő Aszad pedig megadásért cserébe ide „buszoztatta” az iszlamista felkelőket és támogatóikat, a menekültekkel együtt megháromszorozva az eredetileg másfél milliós tartomány népességét. Itt a HTS ledominálta a többi iszlamista csoportot, miközben nem kevés török támogatást kaptak.

Ez a dzsihadista jó dzsihadista

„Ezek a dzsihadisták alapvetően abban mások, hogy szíriai emberek” – szögezi le az egyértelmű különbséget Sayfo – vagyis nem egy, a térséget sosem látott például szaúdi importvezér jött el, hanem olyanok, akiknek volt például keresztény vagy drúz osztálytársuk is akár, ismerik a helyi viszonyokat. „Azért is foglalták el ilyen gyorsan Szíriát, mert a rossz gazdasági helyzet miatt már belső nyomás is nehezedett rájuk, hogy lépjenek valamit”, és így török támogatással megindultak, az oldalukra állt a valamivel szekulárisabb Szíriai Nemzeti Hadsereg, és így tudtak győzni.

S hogy miért fogadja el őket ilyen hamar és ilyen tárt karokkal a nagybetűs Nyugat?

„Ahol a migráció komoly problémát okoz, ott már Aszad felé is elkezdtek tapogatózni, mondván, nincs alternatívája, vele kell egyezkedni”, 2021-ben a dánok már visszaküldték volna az ország stabilabb részeire a migránsokat – idézi fel a szakértő, hozzáfűzve, az arab országok is rájöttek, hogy ez így lehet, így 2023-ban visszavették az Arab Ligába Szíriát.

Aszad pusztán azért nem nyerte vissza a legitimációját a külföldi hatalmaktól, emeli ki Sayfo, mert a törököktől az elfoglalt szíriai kurd területek feladását követelte, amit Ankara nem volt hajlandó meglépni, európai és török részről a menekültkérdés fokozása – hiszen sok menekültet tényleg üldöztek, mások persze a rossz gazdasági helyzet miatt távoztak, ahogy Sayfo mondja, „Aszadék a probléma megoldásaként tekintenek a velük ellenséges lakosságnak a külföldre űzésére” –; s mindeközben a fél ország, Aszad öccsével az élen, a captagon nevű harctéri drog termelésében volt érdekelt, ez utóbbi az arab országoknak nem tetszett.

Most mindez megváltozhat: az európaiak és a törökök – ne feledjük, náluk több mint 3 millió szíriai menekült tartózkodik! – is az új vezetés mellé állhatnak, hiszen európai érdek, hogy olcsó energia jöjjön, migránsok ne jöjjenek. Olcsó energia jöhet, segítve az orosz energiafüggés csökkentését, emellett, ha Szíriát biztonságos országnak lehet nyilvánítani, nem kell innen több menedékkérőt fogadni, akiknek lejárt a kérelme, azokat pedig haza lehet küldeni.

„Persze Európának bele kell nyúlnia a zsebébe az újjáépítéshez” – teszi hozzá Sayfo – különben az embereknek nincs hová hazamenniük.