Ez gyors volt: Zuckerberg máris a Trump-érához igazítja a Metát (és a MAGA-hoz magát)

Még Donald Trump január 20-i beiktatása előtt a Meta tulajdonosa nagy bejelentést tett: eltörli a tényellenőrzést és a diverzitás-kényszert a platformjain (ezzel a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Threads a Musk-féle X közösségi oldal működési elveihez hasonló gyakorlatra tér át), majd személyi változásokat szellőztetett meg, a vállalat élére a liberális politikusi múlttal rendelkező brit Nick Clegg helyére a republikánus lobbista Joel Kaplant helyezte, az igazgatótanácsba pedig felvette Trump egyik leghangosabb támogatóját, Dana White sportvezetőt, a legnagyobb ketrecharcos szervezet, az UFC elnökét.

A bejelentés tökéletesen illeszkedik ahhoz az ideológiai elvárásrendszerhez, amely Trump elnökségével egy hét múlva beköszönt majd a politikai és gazdasági élet különböző területein. Elébe kellett menni a bajnak: Trump átmeneti programjában ugyanis az is szerepel, hogy meg kell regulázni a nagy technológiai vállalatokat (Big Tech). Márpedig 

a jobboldal értelmezésében a Facebook és társai az amerikai szólásszabadság cenzorai voltak.

Az Egyesült Államok erős embere minimum négy évig Trump lesz, a végrehajtó hatalom irányítójával való barátság pedig meghatározó jelentőségű lehet a gazdasági élet nagy játékosai számára, de minimál cél, hogy legalábbis nem szabad rosszban lenni vele.

Az új elnök pedig a véleménynyilvánítás abszolút szabadságának híve, a következő elnöki ciklus vonalvezetése ez az elv lesz – Mark Zuckerberg gyorsan finomhangolt tehát. 

(Az első időszak a véleményszabadságé, a második a tényellenőrző-moderáló, a közösségi elvek betartását mindenkire ráerőszakoló cenzúráé volt, a harmadik, most kezdődő periódus pedig a jelek szerint az abszolút szólásszabadságé lesz.)

2025 a váltás éve lesz a hi-tech cégek berkeiben is: egyre több innovátor, Szilícium-völgyi cégtulajdonos gondolja úgy, hogy a woke az elmúlt években súlyos problémákat okozott az amerikai társadalomban, ezért vállalataik termékeinél, illetve cégeik HR-politikájánál felszámolták a poszt-liberális ideológiai-mentalitásbeli kényszert. Elon Musk, Peter Thiel és Jeff Bezos (az Amazon és a The Washington Post tulajdonosa) után Mark Zuckerberg is meghallotta az idők szavát.

Az új virtuális világ új működési elvei szerint 

illetve tényellenőrző cégek figyelmeztetnek: a moderálás megszüntetésével óhatatlanul el fognak burjánzani a hamis hírek, az internet tele lesz dezinformációval, a pontos, ellenőrzött információkat nehezen lehet majd megkülönböztetni a hírszeméttől, és nem lesz hatékony gátja a gyűlöletbeszédnek sem.

Igazodási kényszer: jobbra át!

Az igazodás tényét a Meta nem is tagadta: marketing osztályának vezetője, Alex Schultz szerint a cégcsoportnál bejelentett változásokat egyértelműen az elnökválasztás eredménye motiválta – a vállalat vezetése ugyanis abból azt olvasta ki, hogy az amerikaiak többsége a konzervatív értékvilágot szeretné viszontlátni a közösségi médiákban, a többség (vagyis a fogyasztó) szava pedig törvény.

Zuckerberg azzal finomította a nyilatkozatot, hogy nincs szoros összefüggés az elnökválasztás és a céges döntés között, az utóbbi már egy ideje érett, azt inkább az amerikai közhangulat megváltozása generálta. 

– mondta máshol.

Elemzők emlékeztetnek, a tech-mogul már 2023-ban érezhette a széljárás változását: stílust váltott, az introvertált, vékonydongájú, kapucnis tréningfelsőt viselő különc podcast-műsorokba kezdett járni, jiu-jitsu-edzéseken megerősítette fizikumát, divatos cuccokat kezdett hordani és hajat növesztett. Ezzel a külsőségekben megjelenő imázscserével demonstrálta azt, ami a cégcsoportjával történt: a Meta piaci értéke erősödött 2023-2024-ben, több jelentős innováció történt a vállalkozásainál, ezzel párhuzamosan eltűnt a cég vezéreszméi közül a demokrácia mellett elköteleződés és az átláthatóság elve, illetve Zuckerberg jelezte: sok éves folyamatos bocsánatkérés után nem hajlandó már elfogadni azt, hogy a közösségi média tehet a társadalmi bajok egy részéről.

Azt azonban nehéz pontosan megítélni, hogy Zuckerberg nézetváltozásának egyedüli motivációja a saját pénzügyi érdekeinek követése volt-e, vagy valóban belátta, hogy a neoliberális woke ideológia és a közösségi médiás cenzúra egy zsákutca. Joe Rogan népszerű jobboldali podcastjában nemrég mindenesetre arról beszélt, hogy 

és ezzel egyértelműen a wokizmus kártékony hatására utalt; egy másik megszólalásában pedig arról szólt, hogy a tényellenőrök pártos módon avatkoztak be, így a moderálásba vetett bizalmat erodálták, a kormányzatok és a mainstream médiavállalatok pedig egyre szigorúbb cenzúrát követeltek a közösségi médiában, ez pedig fenntarthatatlanná vált.

A politika égésnyomai

Zuckerberg politikai affinitása – Elon Muskéhoz hasonlóan – hosszú évekig nem volt karakteres, a Facebook-guru két elnökválasztás során is megégette magát; egyszer, amikor internetes felülete a politika játékszere lett, másszor, amikor a választási rendszert befolyásoló szervezeteket támogatott anyagilag.

A 2016-os elnökválasztáson a Facebook-algoritmusokat a Trump-kampány remekül meglovagolta, célzott hirdetéseikkel konkrét szavazói csoportokat céloztak meg és értek is el, ezért a volt ingatlanmágnásból lett politikus győzelme után Zuckerberg a baloldal célkeresztjébe került: 

így közvetve szerepet vállalt Trump hatalomra jutásában – több hi-tech cég sokáig bojkottálta is emiatt Zuckerberg vállalkozásait.

Minderről a közvélemény a választások után másfél évvel, 2018 tavaszán értesült: ekkor tört ki a Cambridge Analytica-botrány. A brit cég 87 millió FB-felhasználó adatait szerezte meg egy applikáció letöltése révén, a Trump-kampány ezek elemzéséért fizetett a cégnek, és ezen információk birtokában indított célzott hirdetéseket a szavazói csoportok számára. Az adathalászatról a Facebook állítólag nem tudott, a fiaskóért Mark Zuckerberg bocsánatot kért, tanúskodnia kellett egy kongresszusi meghallgatás-sorozaton, a cég pedig végül kemény pénzbírságot fizetett a malőrért.

2019 után pedig a másik tábort, a cenzúrát kiáltók tömegeit kellett azzal csitítania, hogy a Facebook mindig is a szabad véleménynyilvánítás platformja volt.

A 2020-as elnökválasztáson Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan aktívabb politikai szerepet vállalt a kampányban: 400 millió dollárral segítették közvetett módon azt, hogy a Demokrata Párt visszaszerezze a kormányzást Donald Trumptól. A hi-tech guru ezt a precedens nélküli nagy összegű adományt két olyan civil szervezetnek (Center for Tech and Civic Life (CTCL) és Center for Election Innovation & Research (CEIR)) juttatta, amelyek több „billegő” államban a demokratapárti szavazók mozgósítását segítették különféle technológiai módszerekkel. Trump a választást elveszítette, és emlékezetes, hogy csalást emlegetett – 

illetve „függetlennek” mondott tevékenységük miatt szövetségi szinten adómentességet élveztek.

A már mindkét nagy politikai közösség által meghurcolt FB-vezér ezért a 2024-es elnökválasztás kampányában nagyon óvatos volt: nem tette le a voksát egyik jelölt mellett sem, de győzelme után azonnal gratulált Trumpnak, néhány hét múlva pedig floridai birtokán, Mar-a-Lago-n meg is látogatta őt, illetve azonnal 

(A Meta mellett egyébként az Amazon, a Google, a Sam Altman vezette OpenAI és az Apple is ugyanekkora összeget utalt át Trump beiktatási alapjába – ez is önmagában éles jele annak, ahogy a Big Tech pozíciót váltott.)

A Trump-viszony

Az elnöki éveiben a Twitter-en naponta üzengető Trump pontosan tisztában volt a nyilvánosság erejével, ezért azt is tudta, hogy a Facebook-vezérrel (is) érdemes jóban lennie. Látta, hogy a 2016-os FB-kampánya kellemetlenséget okozott Zuckerbergnek, és ezért nem szimpatizál vele, mégis, a nexus rendezése érdekében 2019-ben a Fehér Házba invitálta tárgyalni, 2020-ban pedig együtt vacsoráztak (állítólag Zuckerberg akkor gratulált neki, mert Trump oldala hozta a legnagyobb kattintásszámot az FB-nek).

A viszony 2021 elején romlott meg, miután Trump az elvesztett választást követően csalást kiáltott, hívei pedig január 6-án megrohamozták a washingtoni törvényhozás épületét, a Capitoliumot. 

Zuckerberg a közösségi médiában is elszabadult indulatok és posztok miatt rövidesen felfüggesztette Trump fiókjait a platformjain, 

Az ellenségeskedés a 2024-es kampányban sem hagyott alább: Trump felszólította az FB-vezért, hogy ne próbálja meg a 2020-as (szerinte elnökbuktató) receptet, mert börtönbe juttatja.

Zuckerberg vélhetően a butleri merényletet követően kezdett el szimpatizálni az életveszélyes helyzetet megúszó republikánus elnökjelölttel (ezt követően fel is hívta személyesen Trumpot), de a kampány utolsó heteiben sem nyilvánított véleményt arról, hogy melyik elnökjelöltet favorizálja – mindenesetre távol tartotta magát és a platformjait a politikai beavatkozásnak még a látszatától is.

a tech óriások nem korlátozzák majd a vélemények szabad áramlását, cserébe azonban kérni fognak valamit. Vélhetően azt, hogy a washingtoni kormányzat továbbra se avatkozzon bele a szektor belső életébe, az új adópolitika ne nyomja meg őket, de talán azért is lobbizni fognak, hogy a bevándorlási szabályok tervezett szigorítása azért tartalmazzon kiskapukat is: a szakképzett (technológiai tudású) külföldi munkaerő legálisan beléphessen az amerikai munkaerő-piacra.

A Big Tech 2025-ben arra számít, hogy Donald Trump elnökségével szövetségben a következő négyéves ciklus – a Meta egyik közleményének szavaival – az „amerikai innováció” nagy korszaka lehet.

Nyitókép: Az AFP 2024. november 27-én készült fotómontázsa Mark Zuckerbergről és Donald Trumpról  /  fotó: JEFF KOWALSKY, ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP

--