A brüsszeli elit minden diskurzust ellenőrizni akar, és ez mindannyiunkat aggodalommal kell, hogy eltöltsön.
Elon Musk a politikai harag villámhárítójává lépett elő Európában – különösen, miután az elmúlt hetekben megosztotta politikai nézeteit az X-en (volt Twitter). Az Európai Bizottság most (ismét) jogi lépésekkel fenyegeti a techvállalkozót a Digitális Szolgáltatási Rendeletre (DSA) hivatkozva, azt állítva, hogy megsértette a felhasználók védelmét biztosító rendelkezést. Azonban, ahogy az a politikusi reakciókból is látható,
a történet nem pusztán a közösségi médiás tartalommoderálási követelésekről szól – hanem a közbeszéd feletti kontrollról.
Az X egyike az utolsó olyan platformoknak, melyek korlátlan szólásszabadságot biztosítanak a felhasználóknak, és az EU ezt meg akarja változtatni. A kormányok nyomást gyakorolnak a közösségi médiára, hogy elhallgattassák a nekik nem tetsző politikai véleményeket, Muskkal pedig most példát akarnak statuálni, mivel nem hajlandó engedelmeskedni.
A valódi probléma akkor kezdődött, amikor a közösségi média platformok politikai szereplőkké váltak, különösen a 2016-os választásokat követően. A hagyományos média befolyásának elvesztésével ezek a platformok még jobban integrálódtak a politikai mozgalmakba, gyakran elmosva a határt a média és politika között. Ez az eltolódás megteremtette a szabályozásra való igényt azokban, akik szerették volna (még jobban) befolyásuk alatt tartani az online teret.
Végül ez vezetett az államok feletti, egységes DSA megalkotásához az EU-ban, amely ígérete szerint az állampolgárok védelmét szolgálná, de valójában a politikai felügyelet és irányítás eszközének tekinthető.
A DSA célja elvileg az online platformok szabályozása a felhasználói biztonság érdekében, de tartalomszabályozás (annak módja és eszközei révén) sokkal inkább a szólásszabadság korlátozására irányul. Míg vannak, akik egyetértenek azzal, hogy szabályozásra szükség van, sokan úgy tartják, hogy a DSA egy antidemokratikus túlkapás – amely sokkal inkább szól a politikai diskurzusról, mint a polgárok védelméről.
Muskot az tette célponttá, hogy nem hajlandó cenzúrázni azokat a tartalmakat, amelyek nem illeszkednek az EU politikai agendájába.
Már 2023-ban elutasította az Európai Bizottsággal kötendő titkos ajánlatot arra vonatkozólag, hogy csendben, észrevétlenül cenzúrázzák a posztjaikat, így az X azóta is intenzív DSA-vizsgálat alatt áll.
A kritikusok szerint a DSA kevésbé szól az állampolgárok védelméről, mint a másként gondolkodók elhallgattatásáról. Az MCC Brüsszel közelmúltban megjelent jelentése „antidemokratikusnak” nevezi azt, rámutatva, hogy az túllép az állampolgárok biztonságos online terének fenntartásán, s a narratíva kontrolljáról szól. És itt van Musk, aki ez utóbbival száll szembe. Ezért van úgy beállítva, mint az európai demokrácia veszélyeztetője.
A DSA valódi célja egyre tisztábbá válik: a választások körüli folyamatok és diskurzusok kézben tartása.
Szakértők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy az objektív tartalomszabályozás helyett az EU saját politikai nézeteit erőlteti. Ez éppen azokat a demokratikus értékeket ássa alá, amelyek védelmére hivatkozik; ráadásul a közvélemény ellenőrzéshez átadja a hatalmat a meg nem választott bürokratáknak és a cenzúrázási jogot az NGO-knak.
Musk eközben politikai nézeteivel, különösen is a németországi populista AfD támogatásával a címlapokra került. Nemrégiben tett kijelentése, miszerint „csak az AFD mentheti meg Németországot”, felháborodást váltott ki az európai elitek körében, és egyesek „politikai beavatkozással” vádolták meg. Válaszul az EU kiterjesztette az X ellen 2023 óta folyó vizsgálatot.
Musk dacos ellenállása a cenzúrázási követeléseikkel szemben tovább növelte a frusztrációjukat, mivel továbbra is kontrollálhatatlan hang maradt az európai politikában.
Látható, hogy a Musk körüli felháborodás nem pusztán a véleményének közzétételéről szól. Sokkal inkább arról, hogy ki irányítja a narratívát. S a két fél közötti összecsapásban Musk, aki nem hajlandó betartani a szabályokat, közvetlenül a célkeresztbe került.
A legutóbbi eset az Elon Musk és az AfD vezetője, Alice Weidel között, az X-en folytatott, sokat emlegetett beszélgetés. Erre előzetes fenyegetőzések kíséretében Brüsszel 150 megfigyelőt állított rá – végül, Shakespeare szavaival élve, „sok hűhó volt a semmiért”. Ám valójában ez is azt mutatta meg, hogy a brüsszeli elit minden diskurzust ellenőrizni akar, és ez mindannyiunkat aggodalommal kell, hogy eltöltsön.
A szerző az MCC Brüsszel kommunikációs szakértője
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP
Az Európai Konzervatívok és Reformisták által megjelentetett cikkben azt írják, a román nacionalista párt ideológiája összhangban van az EU szellemiségével.
Az üzletember a magyar soros elnökség jelmondatát osztotta meg szombat reggel X-oldalán.
Uniós szakpolitikusok szerint „szélsőjobboldali, fasiszta" ráadásul „Putyin kottájából játszik" a világ leggazdagabb embere.
A román csatlakozás történelmi mérföldkő, ám aggasztó kérdéseket vethet fel a migráció és a kábítószer-kereskedelem szempontjából. Kónya Máté írása.
Botrányok sora Brüsszelben: mutyizások, közokirat-hamisítás, csalás – mindez csak néhány az elmúlt évek botrányaiból. Most pedig Brüsszel budapesti embere is lebukott.
Egy dolog Keith Kellogg szerint biztos: Oroszország tart Trump elnökségétől.
A TISZA Párt vezetője úgy változtatta meg a mentelmi joggal kapcsolatos álláspontját, ahogy épp az érdekei kívánták.
Lynch álomvilága jórészt egybeesett a rendszerváltás körüli idők furcsa eufóriájával, a kamaszkorommal, a nagy tájélményekkel és a kíméletlenül közelítő felnőttkorhoz kapcsolódó balsejtelmekkel. Győrffy Ákos írása.
