Interjút adott a Financial Times-nak a Soros-birodalom trónörököse, amelyben kifejtette: örülne, ha a pénz nem játszana szerepet a politikában.
PR-interjút közölt Alex Sorossal, Soros György nemzetközi NGO-hálózatának 2022 óta regnáló vezetőjével a Financial Times. A lap szerkesztője, Roula Khalaf elmondja Alex Sorosról: „számít neki a történelem”, édesapja pedig azért hozta létre s támogatta 32 milliárd dollárral a Nyílt Társadalom Alapítványt (OSF), hogy „elősegítse a demokráciát és az emberi jogokat Közép- és Kelet-Európában”. Khalaf azonban panaszosan hozzáteszi, hogy míg Sorosékat „világszerte imádják a progresszívek, apját a jobboldal egy globális összeesküvés fejeként démonizálja, amely jellemzéshez antiszemita felhangok társulnak.” Az FT közli azt is: Kamala Harris kampányának Sorosék az egyik legnagyobb adományozói voltak, több mint 85 millió dollárt költöttek a 2024-es választásokra.
„Örülnék, ha a pénz nem játszana szerepet a politikában, csináljuk, csináljuk meg holnap!” – nyilatkozta a lapnak Alex Soros,
aki szerint ehhez kell egy „kampányfinanszírozási reform, hogy úgy szabályozzunk, mint Európában”.
Khalaf felidézi: egy évtizede még úgy tűnt, hogy Soros utódja Alex bátyja, Jonathan lesz, ám utóbb úgy alakult, hogy Alex került különleges kapcsolatba az apjával, ő kísérte el, majd helyettesítette is külföldi útjain, sőt: még „inasának” is hívta. (Ez egy odaszúrás Donald Trumpnak, aki országos hírnévre jelentős részben Az inas, azaz The Apprentice című tévésorozatával tett szert.) Trump kapott még egy udvarias bökést Sorostól: szerinte az, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter-jelöltje, Scott Bessent, illetve korábbi pénzügyminisztere, Steven Mnuchin is Soros alapkezelőjénél dolgozott korábban, azt jelentheti, hogy Trumpnak „fixációja” Soros György, „mert mindig be akart kerülni ebbe a klubba”, vagy „talán lerombolni azt”.
Alex Soros beszélt arról is, hogy tömegesen rúgott ki embereket hivatali ideje alatt a Nyílt Társadalom Alapítványtól; a 2017-es 1700 főről 500 körülre olvadt az állomány. „Apám nem állásügynökséget akart csinálni, hanem a hálózatok hálózatát, és nagyon elégedetlen volt azzal a mennyiségű bürokráciával, ami az alapítványnál volt” – mondta Soros, hozzátéve, hogy „az egyetlen bánatom az, hogy nem csináltuk ezt meg gyorsabban, mert azt hiszem, hogy ezt akarta”.
Soros szerint egyébként az sem igaz, hogy elfordulna Európától, például Ukrajnában is bővül az alapítvány.
Soros elmondta, mikor érezte azt, hogy eljött a történelem vége: „Emlékszem, ahogy sétáltam az utcán Rómában, és megláttam az amerikai nagykövetséget rajta a szivárványzászlóval, és arra gondoltam, hogy milyen büszke is vagyok a hazámra”. Most azonban, hogy Trump győzött, lelkiállapota „reflektív” és „agnosztikus”. „Tudnunk kell, mivel nézünk szembe. Ezek zsarnokok. Ellen kell állni, ellen kell tartani” – fogalmazott. Jelezte: „Remélem, Marxnak igaza volt, hogy először a tragédia, s utána a bohózat következik. De attól tartok, hogy most fordítva lesz:
úgy fogunk tekinteni Trump első ciklusára, mint egy bohózatra, és a mostani pedig nagyon rossz és tragikus lesz sok ember számára.”
Soros-interjú természetesen nem múlhat el orbánozás nélkül: az FT a „Trump által nyíltan csodált” Orbán Viktor Soros-tervről szóló választási kampányára utalva írja azt, hogy „az OSF hozzászokott a nyomáshoz, az állami tilalmakhoz és a könyörtelen támadásoktól”. Szó esett arról is, hogy Soros és Elon Musk Tesla-vezér viszonya rossz, és novemberben Musk hibájából nem jött létre egy találkozó kettejük között. „Szerintem sokkal jobban érdekli a trollkodás, mint a találkozás” – mondta Muskról Alex Soros.
Roula Khalaf elmondja: Sorost „láthatóan felvillanyozza”, ha a külpolitikára terelődik a szó, „Ukrajna iránti lelkesedése látható közösségimédia-posztjaiból”, s közeli viszonyt ápol Andrij Jermakkal, Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetőjével is: születésnapjaikon jókívánságokat küldenek egymásnak, „mint a régi barátok”.
Az FT szerkesztője felteszi Sorosnak azt a kérdést is, hogy szeretne-e Soros valaha politizálni.
„Hogy indulnék-e választáson? Semmit sem zárnék ki, de aligha gondolom, hogy most kisebb hatású pozícióban lennék. Érdekel a külpolitika, de egy csomó dolog van, amit az én szerepemben meg lehet csinálni.”
Arra a kérdésre, hogy lenne-e szívesen külügyminiszter, úgy felel: „ez szép lenne, de ehhez választást kellene nyerni”. Zárásul megjegyezte: szerinte Trump nem fogja tudni elhozni a békét Ukrajnában, mert „Putyin nem szeretne Trump idiótája lenni”, s ha a háborúnak nem lesz vége, az riasztó perspektívával fenyeget: azzal, hogy Ukrajna „megvadul, és szélesebb támadást indít Oroszországon belül”.
Nyitókép: Instagram
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
A lap a józan ész irányába mutató tengerentúli politikai nyomás miatt nyafog, és az Európai Unió egységét félti az amerikai elnöktől.
Zelenszkij mozgástere elfogyott: Trump elnöksége végleg átírta a játékszabályokat. Miközben a hat pontos béketerv ellenére Európa még nem akar békét, a finanszírozással teljesen magára maradhat.
Az amerikai elnök ezúttal az európaiak törekvéseit is méltatta.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A kezdeti tiszás lendület hangzavara most csöndesedik, és a józanabb hangok jobban hallatszódnak. Horváth K. József írása.
