Alex Soros: Indulhatnék választáson, de minek? Így több hatalmam van

PR-interjút közölt Alex Sorossal, Soros György nemzetközi NGO-hálózatának 2022 óta regnáló vezetőjével a Financial Times. A lap szerkesztője, Roula Khalaf elmondja Alex Sorosról: „számít neki a történelem”, édesapja pedig azért hozta létre s támogatta 32 milliárd dollárral a Nyílt Társadalom Alapítványt (OSF), hogy „elősegítse a demokráciát és az emberi jogokat Közép- és Kelet-Európában”. Khalaf azonban panaszosan hozzáteszi, hogy míg Sorosékat „világszerte imádják a progresszívek, apját a jobboldal egy globális összeesküvés fejeként démonizálja, amely jellemzéshez antiszemita felhangok társulnak.” Az FT közli azt is: Kamala Harris kampányának Sorosék az egyik legnagyobb adományozói voltak, több mint 85 millió dollárt költöttek a 2024-es választásokra.

aki szerint ehhez kell egy „kampányfinanszírozási reform, hogy úgy szabályozzunk, mint Európában”.

Khalaf felidézi: egy évtizede még úgy tűnt, hogy Soros utódja Alex bátyja, Jonathan lesz, ám utóbb úgy alakult, hogy Alex került különleges kapcsolatba az apjával, ő kísérte el, majd helyettesítette is külföldi útjain, sőt: még „inasának” is hívta. (Ez egy odaszúrás Donald Trumpnak, aki országos hírnévre jelentős részben Az inas, azaz The Apprentice című tévésorozatával tett szert.) Trump kapott még egy udvarias bökést Sorostól: szerinte az, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter-jelöltje, Scott Bessent, illetve korábbi pénzügyminisztere, Steven Mnuchin is Soros alapkezelőjénél dolgozott korábban, azt jelentheti, hogy Trumpnak „fixációja” Soros György, „mert mindig be akart kerülni ebbe a klubba”, vagy „talán lerombolni azt”.

Alex Soros beszélt arról is, hogy tömegesen rúgott ki embereket hivatali ideje alatt a Nyílt Társadalom Alapítványtól; a 2017-es 1700 főről 500 körülre olvadt az állomány. „Apám nem állásügynökséget akart csinálni, hanem a hálózatok hálózatát, és nagyon elégedetlen volt azzal a mennyiségű bürokráciával, ami az alapítványnál volt” – mondta Soros, hozzátéve, hogy „az egyetlen bánatom az, hogy nem csináltuk ezt meg gyorsabban, mert azt hiszem, hogy ezt akarta”.

Soros elmondta, mikor érezte azt, hogy eljött a történelem vége: „Emlékszem, ahogy sétáltam az utcán Rómában, és megláttam az amerikai nagykövetséget rajta a szivárványzászlóval, és arra gondoltam, hogy milyen büszke is vagyok a hazámra”. Most azonban, hogy Trump győzött, lelkiállapota „reflektív” és „agnosztikus”. „Tudnunk kell, mivel nézünk szembe. Ezek zsarnokok. Ellen kell állni, ellen kell tartani” – fogalmazott. Jelezte: „Remélem, Marxnak igaza volt, hogy először a tragédia, s utána a bohózat következik. De attól tartok, hogy most fordítva lesz:

Soros-interjú természetesen nem múlhat el orbánozás nélkül: az FT a „Trump által nyíltan csodált” Orbán Viktor Soros-tervről szóló választási kampányára utalva írja azt, hogy „az OSF hozzászokott a nyomáshoz, az állami tilalmakhoz és a könyörtelen támadásoktól”. Szó esett arról is, hogy Soros és Elon Musk Tesla-vezér viszonya rossz, és novemberben Musk hibájából nem jött létre egy találkozó kettejük között. „Szerintem sokkal jobban érdekli a trollkodás, mint a találkozás” – mondta Muskról Alex Soros.

Roula Khalaf elmondja: Sorost „láthatóan felvillanyozza”, ha a külpolitikára terelődik a szó, „Ukrajna iránti lelkesedése látható közösségimédia-posztjaiból”, s közeli viszonyt ápol Andrij Jermakkal, Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetőjével is: születésnapjaikon jókívánságokat küldenek egymásnak, „mint a régi barátok”.

Az FT szerkesztője felteszi Sorosnak azt a kérdést is, hogy szeretne-e Soros valaha politizálni.

Arra a kérdésre, hogy lenne-e szívesen külügyminiszter, úgy felel: „ez szép lenne, de ehhez választást kellene nyerni”. Zárásul megjegyezte: szerinte Trump nem fogja tudni elhozni a békét Ukrajnában, mert „Putyin nem szeretne Trump idiótája lenni”, s ha a háborúnak nem lesz vége, az riasztó perspektívával fenyeget: azzal, hogy Ukrajna „megvadul, és szélesebb támadást indít Oroszországon belül”.

Nyitókép: Instagram