Kész, eddig bírta: Selena Gomez a villájában zokog az illegális bevándorlók kitoloncolása miatt (VIDEÓ)
„Bárcsak tehetnék valamit” – hallható a felvételen.
Donald Trump még csak alig több mint egy hete az Egyesült Államok elnöke, máris több intézkedésével megmutatta, az elkövetkező években küzdeni fog az abortusz visszaszorításáért és a meg nem született magzatok életéért.
Donald Trump megválasztása óta sorra írja alá a rendeleteket, amelyekkel a Biden-adminisztráció – szerinte – téves intézkedéseit igyekszik helyretenni, és betartani azokat az ígéreteket, amelyekkel korábban kampányolt. A demokrata politikusok és szimpatizánsaik szörnyetegnek kiáltották ki, amiért szerintük Trump elnöksége alatt rettegniük kell a bevándorlóknak és az LMBTQ+ személyeknek.
Selena Gomez, a karrierjét gyereksztárként kezdő színésznő a napokban egy videót osztott meg közösségi oldalán, amelyben zokogva sajnálja azokat a mexikóiakat, akiknek Trump miatt vissza kell menniük az országukba. A beiktatás másnapján, a Washingtoni Nemzeti Katedrálisban tartott ökumenikus szertartáson pedig Marianne Budde püspöknő prédikált Trumpnak arról, hogy a legkiszolgáltatottabb, legelesettebb emberek féltik most miatta az életüket, utalva a meleg közösség tagjaira és a migránsokra. Még Selena Gomez is kiemelte a gyerekeket, akiket szerinte Trump határozott fellépése az illegális migráció ellen nehezen érint.
Csakhogy a két nő igaztalanul vádolta az újonnan megválasztott elnököt, amikor azt állították, hogy a legelesettebbeket támadja.
Trump ugyanis több rendeletével is az abortusz visszaszorítását támogatja, és a meg nem született magzatok élethez való joga mellett foglal állást.
Ezt is ajánljuk a témában
„Bárcsak tehetnék valamit” – hallható a felvételen.
Az Egyesült Államokban évente nagyjából egymillió abortuszt végeznek (a legutóbbi adat 2023-ból származik, amikor az ötven államban összesen 1 026 690 terhességmegszakítás történt). Ez azt jelenti, hogy jelenleg az Egyesült Államokban az abortusz a vezető halál ok, mivel a 2023-as évben a nyilvántartás szerint a legtöbb haláleset valamilyen szívbetegségre vezethető vissza, de még abban is csak 680 ezer ember halt meg, ami kevesebb, mint ahány abortuszt végeztek.
Évente nagyjából félmillió illegális bevándorló érkezik az USÁ-ba, ami azt jelenti, hogy feleannyi, mint ahány abortuszt végeznek. Vagyis az amerikai kormány az abortusz támogatásával és népszerűsítésével sokkal több ártatlan embernek árt, mint az illegális migránsok kitelepítésével.
Ráadásul, míg a visszaküldött migránsoknak van lehetőségük a törvény ellen tüntetni, vagy a saját lábukra állni, a magzatok nem tudják megvédeni magukat.
Trump már elnöksége első hetében három különböző helyzetben bizonyította, hogy kiáll a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebbek mellett.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Trump még elnöksége első hetében aláírta azt a rendeletet, amelyben megtiltotta, hogy az amerikai kormány pénzzel támogasson külföldi civilszervezeteket, amelyek abortusztevékenységet végeznek. Ez a szabály már az előző ciklusában is érvényben volt. A rendeletet először Ronald Reagan iktatta be 1984-ben, amit azóta felváltva érvénytelenítenek majd hoznak vissza a demokrata és republikánus elnökök.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elnök kegyelmet adott azoknak, akiket Biden elnöksége alatt életvédő aktivista tevékenységük miatt ítéltek el.
A rendelet kiadásával egy napon a Trump-adminisztráció bejelentette csatlakozását a Genfi Konszenzus Nyilatkozathoz, amelyet annak idején, 2020-ban még Donald Trump kezdeményezett, de Joe Biden elnökségre kerülésével visszavonta a dokumentum aláírását.
Az együttműködés, amelynek többek között Magyarország is alapítója, és mára már 37 tagországgal rendelkezik, egyik alapelve, hogy nem létezik nemzetközileg elfogadott jog az abortuszhoz.
Január 23-án, csütörtökön bejelentette, hogy megkegyelmez annak a 23 életpárti aktivistának, akiket a Biden-adminisztráció azért ítélt el, mert elállták az utat az abortuszklinikák bejáratánál. Trump, miközben aláírta a kegyelmet, kijelentette, ezeknek az embereknek nem is szabadott volna bíróság elé kerülniük, hiszen csak békés életpárti tüntetők.
A kegyelmet kapott aktivistákat egyébként azután ítélték el, hogy 2020 októberében láncokkal összekötötték magukat, és sorfalat álltak egy abortuszklinika bejárata előtt, hogy blokkolják az átjárást. Az akcióban egy ápolónőnek kificamodott a bokája, az egyik vádlott pedig állítólag egy szülési fájdalmakkal küszködő nőt zaklatott, és nem engedte, hogy bemenjen a klinikára.
A bíróság a megmozdulás fő vádlottját, Lauren Handy-t öt év börtönbüntetésre ítélte.
Az életvédő aktivisták a magát katolikusnak valló Joe Bidentől – aki elnöksége alatt rekordmennyiségű elítélt büntetését rövidíttette vagy szüntette meg – nem kaptak kegyelmet, Trump hatalomra jutása után viszont azonnal gondolt rájuk.
Január 25-én tartották Washingtonban a Menet az életért (March for Life) elnevezésű legnagyobb életpárti felvonulást, amelyen közel százötvenezer ember vett részt. A rendezvényen a Republikánus Párt tagjai is képviseltették magukat. 2020-ban Donald Trump volt az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt felszólalt a tüntetésen, és ez idén sem maradt el. Igaz, most csak videóüzenetben szólt a résztvevőkhöz, mivel már korábban le volt szervezve egy több államot is érintő körútja, amelynek során megállt Észak-Karolinában, Kaliforniában, Nevadában és Floridában.
A rendezvényen JD Vance elnökhelyettes személyesen is részt vett és felszólalt a kormány képviseletében, és megígérte, Trump lesz „a leginkább családbarát, legéletpártibb amerikai elnök”.
Videóüzenetében Trump megígérte, hogy figyelemmel fogja kísérni az eseményt, aminek számára is nagy jelentősége van. Hozzátette, annak ellenére, hogy kicsit hűvös van, ez egy csodás napnak ígérkezik.
A képviselőház elnöke, Mike Johnson szintén felszólalt, egy személyes példát idézve.
„1972 januárjában születtem. Majdnem pontosan egy évvel azelőtt, hogy a Roe kontra Wade törvényi szintre emelkedett. A szüleim kamaszok voltak, és nem terveztek engem, és örökké hálás vagyok, hogy anyukám és apukám nem foglalkoztak azokkal az emberekkel, akik azt mondták nekik, hogy szabaduljanak meg ettől a problémától, és úgy döntöttek, elfogadják az életet, és megszülethettem. Én voltam az első a négy gyerekük közül. Ez egy egyszerű, és nyilvánvaló tény, hogy ha ők nem ezt tették volna, én nem lennék itt. És gyakran elgondolkodom azon, hogy kikről mondhattak le a szüleik, és hogy ők mit tehettek volna hozzá a társadalmunkhoz és a világunkhoz, ha megkapták volna a lehetőséget” – osztotta meg a résztvevőkkel.
Nyitókép: Mandel NGAN / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Sokakat meglepett, amikor az amerikai elnök beiktatási beszédében a két óceánt összekötő hajóút megszerzését ígérte. Reális terv ez? Miért fontos a csatorna?