Vance országszerte ismert személyiséggé vált, és volt mire alapoznia. Nehéz gyerekkori környezetéből kitörve tengerészgyalogosnak állt, négy éven keresztül szolgált a hadseregben. Ezt követően az Ohiói Állami Egyetem politikatudományi és filozófiai szakán végzett summa cum laude, majd bejutott a Yale Egyetemre, ahol jogot hallgatott. Rövid jogászi karrier után San Franciscóba ment, ahol beszállt a szilícium-völgyi techkapitalizmusba, Peter Thiel cégénél volt befektetési, pénzügyi vezető. Akkoriban jelent meg a könyve.
Miután országosan ismertté vált, szülőföldjén civil szervezetet hozott létre az oktatás támogatására és a drogok elleni harcra, emellett mezőgazdasági projekteket is indított. Ohióban újra gyökeret eresztve elindult a 2022-es szövetségi szenátusi voksoláson, a republikánus előválasztást, majd a választást is megnyerve. Ezzel az országos politika részese és alakítója lett.
Innen viszont hosszú út vezetett Donald Trumpig: 2016-ban még megvetendőnek és Amerika Hitlerének nevezte a politikust, amiért öt évvel később bocsánatot kért. Trumppal kapcsolatos, jelentős fordulata mellett
karakteresen konzervatív álláspontot képvisel minden fontos politikai kérdésben:
ellenzi az abortuszt, az azonos neműek házasságát, a fegyverviselés korlátozását, s éles ellensége a woke és progresszív mozgalmaknak. Izrael támogatója, azonban Ukrajna amerikai támogatásának kritikusa, egyúttal a mihamarabbi béketárgyalások híve.
Vance felnőtt fejjel, tudatosan katolizált. Elmondása szerint nem különösebben vallásos protestáns ifjúkora után meggyőződött a katolikus hit igazságáról, a hitet „erősen intellektuális úton” értelmezi, a katolikus teológia pedig szerinte egybevág politikai nézeteivel.
2014-ben elvette Usha Chilukurit, egy indiai gyökerű, felső középosztálybeli család leányát, s immár három gyermeküket nevelik. Usha Chilukuri Vance lesz az első hindu second lady az amerikai alelnökség történetében.
A jogászból és pénzügyi vezetőből lett politikus ma már az amerikai jobboldal új nemzedékének egyik legfontosabb képviselője. A korábbi republikánus irányvonallal szemben a nemzeti-konzervatív, populistának is címkézett irányzat híve. Azok közé tartozik, akik közös nevezőre hozták a fiatal, sikerre és vagyonra éhes technológiai vállalkozói szférát a Trump mögött felsorakozó, főleg a vidéki középosztályra és szegényebb rétegekre épülő új republikánus táborral. A két csoportot összekötik baloldalellenes, bürokráciakritikus nézetei, a fennálló politikai rend és a fősodor mostanra meglehetősen elaggó és hanyatló képviselőivel szembeni ellenérzések – egyszóval az eddigi liberális renddel szembeni fenntartásaik.
A tömegbázis mellett ennek az antiliberális, de rendkívül vagyonos, törekvő, fiatal nagyvállalkozói rétegnek a képviselői adhatják Donald Trump második elnökségének fontos támaszát. Közülük is kiemelkedik Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, akiről nem először és bizonyosan nem utoljára írunk e lap hasábjain külön cikket. De részben hasonló karakter maga J. D. Vance is, vagy épp Musk és Vance közeli barátja és harcostársa, Peter Thiel, a német származású, melegházasságban élő, baloldalellenes kaliforniai pénzügyi befektető.
A karrierje során szinte mindig jót lépő, önmagát ügyesen felépítő Vance-t korábbi éles kritikái ellenére is maga mellé emelte Trump. Az azóta eltelt hónapokban már az ő logikus örökösének mondják mind az ellenfelei, mind az elvbarátai. Mitt Romney korábbi republikánus elnökjelölt, Donald Trump kritikusa is arról beszélt a napokban: J. D. Vance okos, jól beszél, és szerinte ő lesz a 2028-as republikánus elnökjelölt. Vance mindenesetre már a tavalyi kampányban kijelentette: „Middletown lakóinak és a nemzet minden elfeledett közösségének megígérem, hogy olyan alelnök leszek, aki soha nem feledi el, honnan jött.”
Nyitókép: J. D. Vance egy arizonai kampányeseményen 2024-ben.
Fotó: OLIVIER TOURON/AFP