Mindent elmond Európa állapotáról, hogy tagadni akarják az egyeztetést kontinensünk első számú biztonsági problémájáról.
Minden anyatejillatú kisded tudja, hogy
a hatalmak zárt ajtók mögött beszélnek egymással akkor is, amikor a kamerák előtt kilométerekre kerülik egymást.
Észak-Korea és az Amerikai Egyesült Államok például hiába nem tartanak fenn diplomáciai kapcsolatot, Kimék New York-i „ENSZ-képviseletén” keresztül megbeszélhetnek bármit, ahogy mikroszkóp nélkül a „Tajpej Képviseleti Irodák” globális hálózatát sem tudja senki megkülönböztetni a valódi országok által használt valódi nagykövetségektől.
Arról is minden csecsszopó értesült már, hogy a diplomáciai tárgyalások nyilvános kommünikében ismertetett tartalma a köszönését sem fogadná Valóság nagybátyánknak, ha találkoznának valaha.
Mindennek értelmében nem teljesen értem, kit néz újszülöttnek a francia diplomácia akkor, amikor vehemensen tagadja, hogy Sébastien Lecornu francia és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter múlt heti telefonos tárgyalásán egy szó is esett az ukrajnai háború rendezéséről.
Magas szintű orosz–francia kapcsolatfelvételről 2022 ősze óta nem tudunk. Külügyminiszteri szinten Catherine Colonna és Szergej Lavrov az év augusztusában, elnöki szinten Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin szeptemberben, védelmi miniszteri szinten Sébastien Lecornu és Szergej Sojgu októberben beszéltek utoljára, azóta rádiócsend.
Nem elképzelhető tehát, hogy egy egyórás – ráadásul kifejezetten a francia fél által kezdeményezett – francia–orosz miniszteri tárgyaláson kizárólag a terrorizmus elleni közös fellépésről beszéljenek
a moszkvai Crocus City Hallban elkövetett terrortámadás apropóján, ez messze nagyobb hazugság a diplomáciai protokoll által előírt elegáns ködösítésnél. Naná hogy kihasználták a ritka alkalmat, és tárgyaltak, ahogy az oroszok mondják, „az ukrajnai konfliktus rendezésének lehetőségeiről”.
Semmi okunk nincs kételkedni abban, hogy Sojgu tényleg azt mondta Lecornunek: Oroszország kész a 2022-ben megkezdett isztambuli békefolyamat folytatására, és értelmetlennek tart minden olyan tervet, amely összehozna egy genfi tárgyalást az ukrajnai békéről Oroszország részvétele nélkül. Abban sincs okunk kételkedni, hogy a francia miniszter mondott erre valamit. Meg bizonyosan elpuffantak a szokásos tartalmatlan frázisok is arról, hogy
Ukrajnába francia katonákat küldeni Oroszország szemszögéből nagyon csúnya dolog,
hát még milyen csúnya dolog volt Franciaország szemszögéből Oroszországnak lerohannia Ukrajnát – de szerencsére az ember politikus fia miniszteri szinten már cinikusabb annál, mintsem hogy ilyesmiket képzeljen egy tárgyalás valódi tárgyának.
Igenis létrejött a béke kapcsán egy francia–orosz kommunikációs csatorna, és minden okunk megvan örülni ennek. Mármint nekünk, a franciáknak nem, mert ők most azon bosszankodnak, hogy az oroszok ezt a tényt kifejezetten indiszkrét módon elkottyintották a nyilvánosság előtt, feltételezhetően visszaadva azt a nem kisebb indiszkréciót, amelyet Macron 2022 júniusában egy Putyinnal folytatott tárgyalása tartalmának kiszivárogtatásával elkövetett.
Az orosz nem felejt egykönnyen.
Mindent elmond az Európában honoló politikai és médiaklímáról, hogy azt a tökéletesen evidens és tökéletesen logikus tényt, hogy az EU egyetlen vezetői ambíciókkal bíró hatalma és Oroszország egyeztetnek a kontinens első számú biztonsági problémájáról, ma tagadni kell; Moszkva már egy ilyen triviális apróság kiszivárogtatásával is képes politikai kárt okozni, Párizs pedig ugyanezen okból tagad, mint Szent Péter a Megváltót.
Nehogy véletlenül béketárgyalás vádjában bűnösnek találtassék.
Merthogy manapság errefelé a békét bűn etetni, nem a háborút. De felfeslik néha a paravánt borító bullshitszőttes, és előtűnik a diplomácia valódi világa. Ami – szerencsénkre – egészségesebb a látszólagosnál.
***
A Nemzeti Tömörülés már régóta szorgalmazza az algériai migránsokat támogató egyezség elítélését. A nyilatkozat elfogadása újabb szög lehet a francia – algériai kapcsolatok koporsójába.
Nem fog létrejönni az „Európai Egyesült Államok”.
Szergej Lavrov 1956-ról is nyíltan beszélt.
Megvalósulhat az orosz-ukrán béke? Miért és hogyan akarja gátolni a békekötést Brüsszel? Ezt járja körül Kohán Mátyás a Tempó legújabb epizódjában.
Azt is megtudtuk, hogy 12 éves fiuk osztálytársainak többsége muszlim arab.
A múlt heti lopás után a franciák legalább a koronázási ékszereket szerették volna biztonságban tudni.
„Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” – Zbigniew Ziobro sem fogta vissza magát.
A Nemzeti Tömörülés már régóta szorgalmazza az algériai migránsokat támogató egyezség elítélését. A nyilatkozat elfogadása újabb szög lehet a francia – algériai kapcsolatok koporsójába.
