A taláros testület kimondta a vizsgált rendeleti szakaszok alaptörvény-ellenességét és alkalmazási tilalmát.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az orvosi ügyeleti rendszer kötelezettségeit előíró miniszteri rendelet bizonyos passzusait – olvasható a MedicalOnline-on közzétett közleményben.
A döntés a 2023. január 1. és 2025. július 16. közötti időszakban hatályban volt szabályokra vonatkozik.
Az alkotmánybírósági eljárás egy konkrét felnőtt háziorvosi ellátásra vonatkozó működési engedéllyel kapcsolatos közigazgatási perből (bírói kezdeményezésből) indult ki. Az alapügyben eljáró bíróságnak tűnt fel, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok számára az állami ügyeleti rendszerben való kötelező részvételt előíró, valamint annak feltételeit rögzítő jogszabályi háttér több ponton is sétheti az Alaptörvényt.
Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a korábbi szabályozási környezet szükségtelenül és aránytalanul módosította az orvosi ügyeleti rendszert.
A bírói kezdeményezés kiemelte: a támadott rendelkezések miatt sérült a jogbiztonság elve, a szerződéses szabadság joga, az emberi méltósághoz való alapjog, a vállalkozás és a tulajdon szabadsága, továbbá a testi és lelki egészséghez való alapjog is, amely az egészségügyi ellátás megszervezésével áll szoros összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálta a szabályozást, és megállapította, hogy
az akkori rendszer egy számos tartalmi elemében bizonytalan szerződéskötési kötelezettség teljesítését szabta a jogkövető magatartás alapfeltételévé.
Amennyiben a háziorvos a szerződést nem kötötte meg, úgy szintén tisztázatlan feltételek mellett, súlyos hátrányos jogkövetkezményekkel és szankciókkal kellett szembenéznie.
A határozat indokolása szerint egy olyan szabályozási mechanizmus, amely a társadalom széles rétegeit érinti és alapvető intézményi változást jelent, nem vezethető be előreláthatatlan miniszteri közleményeken keresztül. A szerződéskötési kötelezettség előírása a garanciális szabályok és a folyamat részletes kereteinek meghatározása nélkül súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, amely megköveteli a normák előreláthatóságát és kiszámíthatóságát.
Mindezek fényében
az Alkotmánybíróság kimondta a vizsgált rendeleti szakaszok alaptörvény-ellenességét és alkalmazási tilalmát.
Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András volt. A döntés nem volt teljesen konszenzusos: a határozathoz Handó Tünde alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
Nyitókép: Charly TRIBALLEAU / AFP
Miközben a vasúti járművek sorra hibásodnak meg és a budapesti villamossínek is veszélyesen felforrósodtak a hőség miatt, addig több Pest és Fejér vármegyei településen már honvédségi és katasztrófavédelmi beavatkozásra van szükség az ivóvízellátás biztosításához.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
Különben úgy járnak, mint az olasz fasizmus, amire ránézett Göbbels doktor, és azt mormogta magában, hogy ez félmunka.
A jogállamiság elve azt jelenti, hogy a hatalom minden gyakorlása a jognak van alávetve.
Az LMP és az Ab volt elnöke beszélt a testület jövőjéről.
Az élő környezetért felelős miniszter szerint a Magyarországot elérő hőhullám miatt mst nem vagyunk abban a helyzetben, hogy füvet locsoljunk, egyesek azonban mégis ezt teszik. Gajdos László el is árulta, honnan jöttek rá erre.
Búcsúzó világbajnok, veterán szövetségi kapitány, hárompontos továbbjutó.
