Ezt várja el a volt elnök újraválasztása után.
Nyitókép: Brandon Bell/Getty Images
***
Donald Trump szerint megválasztása esetén
az Egyesült Államok „100 százalékban” a NATO-szövetségesek mellett fog állni, amennyiben a többi tagállam is méltányosan kiveszi a részét a terhek viseléséből
– a republikánusok nem hivatalos elnökjelöltje erről a Nigel Farage-nek, a brit Függetlenségi Párt korábbi elnökének adott interjúban beszélt kedden.
A közösségi médiában sugárzott beszélgetésben Donald Trump azt mondta: a NATO-nak méltányosan és becsületesen kell kezelnie az Egyesült Államokat. Kifejtette, hogy az
Egyesült Államok nélkül a NATO gyakorlatilag nem létezik,
márpedig a katonai szervezet hasznot húz Amerikából kereskedelmi téren is. A republikánus politikus megállapította, hogy az Egyesült Államoknak meg kell fizetnie a méltányos hozzájárulását a NATO működéséhez, de mások „méltányos részét” nem neki kell állnia. Úgy vélte, hogy Washington a költségek 90 százalékát is viselte, és ez igazságtalan helyzet.
Donald Trump arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO a többi tagországnak fontosabb, mint az Egyesült Államoknak, mert – ahogy fogalmazott –
„bizonyos problémáinkat illetően egy óceán választ el egymástól”.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára februárban azt közölte, hogy az időközben 32 tagúvá bővült katonai szervezet akkor még 31 tagjából 18 jó úton van afelé, hogy teljesítse azt a NATO-tagsági elvárást, hogy a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa.
A szövetség főtitkára szerint
Németország idén szintén elérheti a 2 százalékot, NATO-tagságának történetében először, egyben a második világháború óta is első alkalommal.
Lengyelország a közelmúltban azt javasolta, hogy a minimális elvárást emeljék 3 százalékra. Ezt az indítványt Andrzej Duda lengyel elnök március elején Washingtonban tett látogatása alkalmával közölte Joe Biden amerikai elnökkel is, és a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a jelen idők biztonsági környezete miatt szükséges lenne a védelmi kiadások növelése.
(MTI)
A kormány célja egy magas szinten digitalizált haderő kialakítása. Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető előadásában bemutatta, hol tart a Magyar Honvédség a digitalizációban, amely teljes mértékben forradalmasította az egész világot, így a fegyveres erőket.
Jelzésértékű, hogy az uniós intézményrendszerből egyedül az Európai Tanács elnökét hívták meg. Ki, miért vett részt az egyiptomi békecsúcson?
Várhatóan az Európai Központi Bank dob mentőövet az EU második legnagyobb gazdaságának.
Bukarestben igyekezett lehűteni a kedélyeket Johann Wadephul.
Ugyanis csak most lett tizennégy éves!
A biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük a gázai háború befejezéséről, Trump béketeremtési erőfeszítéseiről, és arról, miről szólt valójában az egyiptomi békekonferencia.
„Varga Barni végre gondolkozott is.”
Nagyon csalódottak Szoboszlai gólja miatt.
