Huszárvágás Kínában: Orbán Balázs könyve hódít Pekingben
A kínai szakértők szerint a könyv egyedülálló betekintést nyújt Magyarország történelmi örökségébe és modern stratégiájába, amelyet méltán neveztek „Kelet és Nyugat hídjának”.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
Decebmer 13-án tartották a Nemzeti Múzeumban A Magyar Külügyi Intézet (MKI) és az Observer Research Foundation konferenciáját. Az esemény célja az volt, hogy Magyarország erős intézményi kapcsolatokat építsen ki a globális dél szereplőivel, ezen belül is a dél- és délkelet-ázsiai régió országaival. Magyarország vezető szerepet kíván betölteni abban, hogy a globális dél hangjának közvetítője legyen a nyugati világban és az Európai Unióban. A Budapest Global Dialogue című rendezvényen több világszerte is elismert szakértő is részt vett. Magyarországról, valamint arról, hogy milyen tanulságokat lehet levonni a 2024-es évből és mi vár Kínára a következő évben, Eri Li-t a Guancha.cn nevű kínai híroldal alapítóját kérdeztük.
A Guancha.cn (kínaiul: 观察者网; jelentése: megfigyelni) egy sanghaji székhelyű kínai híroldal, amelyet Eric Li, a Stanfordon végzett kockázati tőke befektető és a Fudan Egyetem politológusa alapított. Elsősorban a nemzetközi hírekre és ügyekre összpontosít, emellett a gazdasági kérdésekre is. A híroldalnak havonta mintegy 12 millió olvasója van.
***
Az idei év igencsak mozgalmas volt a világpolitikában, ön szerint mi volt Kínára a legfontosabb tanulság 2024-ben?
Úgy gondolom, hogy a legfontosabb tanulság Kína számára az, hogy
a globális környezet drámaian megváltozik.
Tudja, Kína az elmúlt néhány évtizedben a globalizáció révén a világrendszer egyik fő résztvevőjévé vált. Most viszont azt látjuk, hogy ennek a világrendszernek egyszerre több dimenziója is felborul. Ez egyrészt aláássa az eddigi világrendszer vezető hatalmának, az Egyesült Államoknak a vezető szerepét.
Úgy gondolom tehát, hogy a legnagyobb tanulság Kína számára az, hogy mindenekelőtt saját magára kell támaszkodnia számos stratégiai szükségleteit tekintve. De a második az,
hogyan találjuk meg a globalizáció folytatásának az útját.
Mert ez az, ami kritikus értéket képvisel Kína további fejlődése szempontjából.
Kapcsolódó vélemény
Globalizációnak az utóbbi évtizedekben volt számos hátrányos következménye is, mit mondana a globalizációval kritikus embereknek, miben más egy Kína által vezetett globalizáció, mint az eddigi?
Amikor Kína globalizációról beszél, az a gazdasági globalizációra vonatkozik, hogy a különböző országok a saját érdekeik szerint járnak el, miközben elősegítik különböző gazdaságok közötti fejlődést.
Az a globalizáció, amire ön utal, szerintem ez a gazdasági globalizáció szükségtelen mellékterméke. Az igaz, hogy az elmúlt évtizedekben a nyugati világ liberális erői egy univerzális szemléletet erőltettek a világ többi részére, de beleértve más nyugati országokat is.
Hogy az egész világra létezik egy meghatározott szabvány, és mindenben azt kell követni, nem csak gazdaságban, hanem politikában és kultúrában. Azt az elképzelést erőltették, hogy minden értéket egy meghatározott szabvány szerint kell megítélni. Csak egy értékrend van, amit minden országnak el kell fogadnia. Szerintem ez nagyon rombolóan hat a világ többi részére és saját magukra nézve is.
Kína a Nyugat felől sok bírálatot kap, és van egy egyre inkább erősebb blokkosodás felé ható politika is a nyugati országok többsége részéről. Ilyen körülmények között hogyan tartható fenn egy globalizált világrend?
Sajnálatosnak tartom, hogy a globalizáció ideológiai túlkapásai most hatással vannak arra a gazdasági elméletre, amely az egész világ számára előnyöket hozott. És ez sajnálatos. És ezzel meg kell birkóznunk. Úgy gondolom, hogy jogosak az aggodalmak a globalizáció nyugati „bajnokai” által képviselt változatának ideológiai túlkapásaival kapcsolatban. Szóval, a dolgokat ki kell igazítani. De szerintem a válasz nem a szétválasztás. A válasz nem az decoupling vagy a falak felhúzása.
A válasz a kulturális és ideológiai, politikai és geopolitikai túlkapások kiigazítása,
miközben továbbra is elősegítjük a gazdasági összekapcsolódást, hogy jobb gazdasági feltételeket teremtsünk népeink számára.
Magyarország meghirdette a „konnektivitás” és a gazdasági semlegesség stratégiáit, mi a véleménye erről?
Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben a kis országoknak nagy szerepük van. Jelenleg a világot a nagyhatalmak között intenzív rivalizálás jellemzi. És ebben az Egyesült Államok valószínűleg kissé visszahúzódik. Ebben a fajta környezetben, úgy gondolom, hogy
azok az országok, kisebb országok, amelyek meg tudják őrizni semlegességüket, azok az országok fognak nyerni,
amelyeknek nincs meg az akaraterejük és a politikai autonómiájuk ahhoz, hogy semlegesek legyenek. Azok az országok, amelyek ténylegesen rákényszerülnek arra, hogy állást foglaljanak, szerintem ők fogják legtöbbet veszíteni.
Látható, hogy az unión kevesen gondolkodnak hasonlóan mint Magyarország, és az is, hogy folyamatban van egy többpólusú világrend kialakulása, amelyben az EU egyre veszít a jelentőségéből, Kína szemszögéből ez milyen kérdéseket vet fel?
Úgy gondolom, hogy Európa nagyon fontos Kína számára, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok visszavonul a globalizációtól. Kína és Európa fontosak egymásnak ebben a környezetben, ahol
mind Kínának, mind Európának szüksége van az összekapcsolódásra, szüksége van a kereskedelemre.
Szükségük van arra, hogy gazdasági értéket teremtsünk a technológia és a kereskedelem cseréjén keresztül. Szóval, úgy gondolom, hogy sajnálatos, hogy vannak olyan hangok Európában, amelyek követni akarják az Egyesült Államokat. Ez ellenkezik a saját érdekeikkel. Ez ellenkezik az önök érdekeivel. Ez valaki másnak az érdekei, vagy valaki másnak a programja, vagy valaki másnak az ideológiája.
Hamarosan lezárul a sárkány éve, és jön a kígyó éve, mit gondol milyen változásokat tartogat a világ számára az új év?
Azt hiszem, az egyik dolog, amiben reménykedhetünk az, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnöke Donald Trump, úgy tűnik, nem érdekelt a katonai kalandokban. Hosszú ideje ő volt az első elnöke az Egyesült Államoknak, aki nem indított háborút hivatali ideje alatt. És nyilvánvalóan nem érdeklik a felesleges katonai konfliktusok. És remélem, hogy ez valóban így van. Úgyhogy szerintem ez ok a reményre egy békésebb világért.
Persze vannak nézeteltérések a világban, de kevesebb katonai konfliktus mindig jó.
Egy másik dolog, és ami szerintem pozitív hatással lesz a világra a következő évben vagy az elkövetkező években, az a globális Dél meglehetősen gyors felemelkedése. Ezt látjuk mindenhol, és nem csak a különböző országok között, hanem intézménye szintjén is, mint a BRICS idei bővítése.
Kína, mint a globális Dél egyik legfontosabb országa, közös érdekünk a gazdasági összekapcsolódás előmozdítása, a globalizáció előmozdítása más országok ügyeibe való nyílt ideológiai és politikai beavatkozás nélkül.
Emellett persze mindig is lesznek különböző érdekek és nézeteltérések, de azt hiszem, a közös bennük az, hogy a globális dél országainak mindegyike,
egy olyan többpólusú világot akar felépíteni, ahol a különböző országok képesek a saját fejlődési útjukat követni.
Miközben megőrzik a saját politikai rendszerüket, a saját értékeiket, a saját kultúrájukat, miközben előmozdítják a gazdasági összekapcsolódást. És úgy gondolom, hogy ez a szemlélet, ez a közös szemlélet felülmúlja a különbségeket. És úgy gondolom, hogy ez a fajta összekapcsoltság a jólét kulcsa.
Ezt is ajánljuk a témában
A kínai szakértők szerint a könyv egyedülálló betekintést nyújt Magyarország történelmi örökségébe és modern stratégiájába, amelyet méltán neveztek „Kelet és Nyugat hídjának”.
***