Törökország az igazságért harcol a digitális korban

Nyitókép: Getty Images/Thierry Bresillon

A jelenkor az emberiség számára nem csak új lehetőségeket, de komoly kihívásokat is tartogat. Egy olyan érában, melyet az információ gyors generálása és köröztetése jellemez, a kommunikáció ökoszisztémája mély átalakuláson megy keresztül. Ez az átalakulási folyamat azonban a pozitív előrelépések mellett morális, kulturális és humanitárius kihívásokat is felölel.

Ma, amikor az emberiség az „igazság válságaként” ismert bizonytalan kuszasággal küzd, és az igazságot a hazugságtól elválasztó vonal egyre inkább elmosódik, komoly kihívásokkal nézünk szembe. És értjük azt is, hogy eme bizonytalanságban a kiigazodás egyetlen módja a hatékony kommunikációs stratégiák kialakításán keresztül vezet.

A prioritásunknak annak kell lennie, hogy hatékonyan elemezzük és menedzseljük a társadalom javára a technológia által átalakított kommunikációs ökoszisztémával járó lehetőségeket és kockázatokat. A friss innovációk megváltoztatják a társadalom kommunikációs szokásait, s a digitális média mindennapi életünk egyre jelentősebb részévé válik. Eme átalakulás legfeltűnőbb jellemzője a mesterséges intelligencia hatása a kommunikációs folyamatokra.

A mesterségesintelligencia-eszközök gyorsan alakítják át bolygónkat és az összes szektort. Ma a mesterséges intelligencia a stratégiai kommunikáció paradigmaváltó erejeként tűnik ki. A lehetőségek, melyeket az adatelemzés, a tartalomgyártás és a krízismenedzsment terén kínál, olyan gyorsaságot és hatékonyságot tesznek lehetővé, melyek akár néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek voltak. Ezek a nemrég még a sci-fikben elképzelt dolgok mára mindenki számára elérhetők.

Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát. Ez jelentősen felerősíti a dezinformáció, a manipuláció és az etikai kihágások pusztító hatásait. Az egyén visszhangkamrákba zárása egy algoritmusok irányította világban csak a társadalmi polarizációt szítja, miközben az igazság helyébe manipuláció lép. Ez a körülmény hívja fel a figyelmet az etikai alapelvek alkalmazására az AI szabályozásában. Az AI használata a digitális szférában emellett számos egyéb téren ad okot aggodalomra, ideértve az erkölcs, transzparencia és elszámoltathatóság vonatkozásait.

Az algoritmusok gyorsan terjesztették a közösségi médiában a dezinformációt, miközben a pontos információhoz való hozzáférést blokkolták. Ily módon a társadalomnak nehéz volt pontos információt szereznie az aktuális ügyekről és emberjogi kihágásokról.

Nem kérdés, sőt: tagadhatatlan, hogy a technológiai és digitális eszközök jelentős előnyöket biztosítanak az emberiségnek. Ugyanígy tagadhatatlan, hogy a globális biztonság és stabilitás klímája szempontjából kockázatot jelent, hogy vannak olyanok, akik rosszhiszeműen használják ezeket az eszközöket. Törökország képviseletében komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy megelőzzük a dezinformációt, megvédjük az igazságot, és biztosítsuk azt, hogy a nemzetközi közvélemény stratégiai kommunikációs mechanizmusainkon keresztül pontos információkhoz férhessen hozzá eme káros hatások dacára. A ma fenyegető sokféle kockázattal szembeni küzdelmünkben legfőbb prioritásaink közé tartozik a figyelemfelhívás a digitális kockázatokra, valamint a médiatudatosság terjesztése. Egyre szélesebb körben nyer elismerést az, hogy a nemzetközi együttműködés mennyire kulcsfontosságú is a digitális szférában történő mély átalakulás menedzseléséhez. Törökország képviseletében kitartunk azon erőfeszítéseink mellett, hogy elősegítsük a nemzetközi együttműködést az igazságért folyó küzdelemben.

Törökország olyan stratégiai álláspontra helyezkedik, amely összhangban áll Recep Tayyip Erdoğan elnök Törökország Évszázada-víziójával az átalakulás eme korában. Kommunikációs stratégiánk azon az elven alapszik, hogy a technológiát az emberiség szolgálatába állítsuk, előtérbe helyezve a közjót és hangsúlyozva az igazságot. Ebben az új érában a stratégiai kommunikációt kulcsfontosságúnak véljük a bizonytalanságban való kiigazodás és a bizalomépítés szempontjából. Törökország ezen a pályán hatékony játékos, úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten. Az Elnöki Hivatal Kommunikációs Igazgatóságánál

A kríziskommunikációt az AI által támogatott stratégiai kommunikációs folyamatok használatának egyik legfontosabb területeként látjuk. Válság idején a pontos információhoz való gyors hozzáférés, a köz hatékony tájékoztatása létfontosságú.

A tapintható digitális átalakulás eme korában a STRATCOM Nemzetközi Kommunikációs Csúcstalálkozó, melyet 2024. december 13-14-ére szervezünk, úttörő fórumaként szolgál a kockázatok és lehetőségek mély globális diskurzusának. A csúcstalálkozó összehozza a közszféra, a média, a tudomány, a civil társadalom és a magánszektor képviselőit a világ minden tájáról, és csomópontként szolgál azon gondolatok elegyedéséhez, melyek a jövő stratégiai kommunikációs ökoszisztémáját alakítják majd. Hiba lenne a STRATCOM-ot egyszerűen csak csúcstalálkozónak gondolni. A STRATCOM Nemzetközi Kommunikációs Csúcstalálkozó globális felhívás is erőink egyesítésére a digitális éra kihívásaival és az igazság válságával való megküzdésben. Mikor az AI és a stratégiai kommunikáció forradalmai új felelősségeket hoznak el, mi tisztában vagyunk e globális felhívás jelentőségével.

E meggyőződéstől vezetve szolgál majd Törökország továbbra is példaképül nem csak térsége számára, de globális szinten is.

A szerző a Török Köztársaság Elnöki Hivatalának kommunikációs vezetője