Az egész világ Donald Trumpot figyeli, aki máris kijelölte az amerikai külpolitika fő csapásirányát
Egyre világosabbak az új amerikai elnök elképzelései.
Az európai vezetési válságok Trump kezére játszhatnak szokásos oszd meg és uralkodj–taktikájában, az új amerikai elnökkel Európa rosszul járhat – írja a The Guardian.
Nyitókép: Emmanuel Macron kezet ráz Donald Trumppal a párizsi Elysee palota udvarán 2024. december 7-én / fotó: JULIEN DE ROSA / AFP
Az európai vezetők többsége csodát vár Donald Trump hatalomba való visszatérésétől, de ez egy illúzió, a volt és leendő amerikai elnök ugyanazt fogja csinálni, mint korábbi ciklusában, csak még kevésbé lesz nyitott a diplomáciai megoldásokra és a kompromisszumokra – írja a The Guardian külpolitikai kommentátora.
Simon Tisdall úgy véli, szégyenletes az európai vezetők viselkedése, ahogy Trump egójának hízelegnek, azt remélve, hogy elkerülhetik azt, amit a közelmúltban velük tett. Mint írja, az olyan politikusok, mint
Orbán Viktor vagy a jobboldali populista román elnökjelölt Calin Georgescu részéről ez a rajongás őszinte,
de mások, mint például Emmanuel Macron részéről kevésbé: a francia elnök az elsők között gratulált Trumpnak választási győzelméhez, és a párizsi Notre Dame katedrális újranyitásán történt vendéglátás szánalmasan diplomáciai akciónak tűnt.
A brit kormányfő, Keir Starmer valahol félúton rekedt az elutasítás és az udvarlás között, próbál kedves lenni, de a múlt héten visszautasította a Trump tanácsadói által felvetett gondolatot, miszerint
az Egyesült Királyságnak választania kell majd az Egyesült Államok vagy Európa szövetsége között.
Aztán ott van a másik tábor, a Trump-kritikusok tábora: Donald Tusk lengyel miniszterelnök régóta azt gyanítja, hogy az amerikai politikust az orosz titkosszolgálatok fogják valamivel, és mivel Trump álláspontja az, hogy visszanyesi az Ukrajna számára szánt amerikai támogatásokat,
az EU soros elnöke január elsejétől pedig az Ukrajna-barát Lengyelország lesz, szinte borítékolható egy újabb amerikai-európai mosolyszünet
– írja a szerző.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Olaf Scholz német kancellár rövidesen távozhat hivatalából, Macron mögött szintén egy kormányválság van, az új Európai Bizottság most lép hivatalba, így ezek az európai vezetési válságok Trump kezére játszhatnak szokásos oszd meg és uralkodj–taktikájában.
Sok fog múlni Mark Rutte-n, a NATO új főtitkárán, akinek meg kell majd győznie Trumpot, hogy a NATO nem egy szükséges rossz, Ukrajnát pedig nem szabad Amerikának magára hagynia.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna „egyre kétségbeesettebb elnöke is a maga módján udvarol Trumpnak”, és arra figyelmeztet, hogy
Ukrajna esetén is megismétlődhet az afganisztáni kivonulás szégyene, és ez Ukrajna NATO-tagságával lenne elkerülhető.
A The Guardian szerzője szerint egyik európai hozzáállás sem célravezető, mert mindegyik szem elől téveszt egy lényegi dolgot: a 78 éves Trump „egy szeszélyes, egoista, határozatlan, irracionális gyerekfelnőtt, aki maga sem tudja, mit fog a következő pillanatban csinálni”.
Európának keményebb megközelítésre lesz szüksége, meg kell majd védeni érdekeit
– tanácsolja írása végén a The Guardian szakújságírója, ugyanis szerinte Trump 2024-ben olyan emberekkel fogja magát körülvenni, akiket nem szakmai pályájuk, hanem lojalitásuk miatt helyez majd vezetői tisztségekbe, körvonalható belpolitikai programja leginkább a „state capture” fogalommal írható körül, külpolitikájában pedig kevésbé lesz kiszámítható.
„Trump továbbra is kaotikus lesz. (...) Trump Amerikája nem feltétlenül lesz barát, sőt, ellenséggé is válhat” – zárja a szerző.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre világosabbak az új amerikai elnök elképzelései.