„Nem volt vicc, amit az elnökség elején elmondtunk: Tegyük Európát újra naggyá, ez az útja a versenyképességnek és a túlélésnek” – mondta Orbán Viktor.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás
Véget ért 2024 utolsó EU-csúcstalálkozója, az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt most találkoztak utoljára Brüsszelben az európai állam- és kormányfők. Bár magukon a csúcstalálkozókon a soros elnökség szerepe nem kifejezetten jelentős, hiszen az Európai Tanácsnak António Costa portugál exminiszterelnök személyében állandó elnöke van, a találkozók előkészítésében – például az állam- és kormányfők döntéseit, közös akaratát kifejező tanácsi konklúziók megszövegezésében – oroszlánrész hárul a soros elnökségre. Ez a csúcstalálkozó az utolsó, amelyet Magyarország EU melletti állandó képviselője, Ódor Bálint nagykövet elnöklete alatt készített elő az EU-s állandó képviselők bizottsága, a COREPER.
EU-politikai ínyencek kedvéért: miközben a magyar elnökség ezen a csúcson búcsúzik, a Tanács új elnöke, Costa most debütál. Ennek megfelelően a vezetőknek felszolgált menü is portugál hangulatú volt: kecskesajtos-vöröshagymás tatin, portugál ördöghalragu és klementines baba. Ez utóbbi vészjósló neve dacára nem egy csecsemőt, hanem egy egyszerű mediterrán édes piskótát takar, a klementin pedig egy citrusféle, amely a mandarin és a narancs között félúton lakik.
Az EU hagyományainak megfelelően a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatót közösen tartja meg Costa tanácsi elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint a soros elnökséget adó tagállam vezetője, Orbán Viktor, aki az eseményen a magyar elnökséget is értékeli majd.
***
A sajtótájékoztató kezdetén António Costa, az Európai Tanács elnöke franciául fejezte ki az EU szolidaritását a katasztrófa sújtotta Mayotte lakóival, és közölte, hogy Ukrajna kapcsán a vezetők hangulata „az erős elkötelezettségé” volt az ország támogatása mellett, a cél pedig az „igazságos és tartós béke, nem bármilyen béke, nem a kapituláció”. Szerinte Ukrajnának kell meghatároznia, mikor jött el a tárgyalások ideje,
most pedig nem annak van az ideje, hogy a különböző forgatókönyvekről spekuláljunk, hanem annak, hogy Ukrajnát bármilyen lehetséges szcenárió esetére a lehető legnagyobb mértékben megerősítsük.
Costa jelezte: ezt közölték a Tanácson részt vevő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
A Tanács elnöke szerint Európa külpolitikáját arra az alapra kell építenie, hogy a világ multipoláris, és el kell távolodnia a „túlegyszerűsített” (e szó kimondásába a gyenge közepes angolsággal megáldott tanácselnök kissé belebonyolódott) koncepcióktól, mint például a Globális Dél. Az Egyesült Államokkal pedig Costa „pragmatikus együttműködésre” készül, miközben az Egyesült Királysággal még erősítené is a kooperációt.
Szíria kapcsán Costa a békés átmenet jelentőségét hangsúlyozta, valamint a vallási és etnikai kisebbségek védelmének fontosságát emelte ki.
Elmondta: most gazdasági kérdésekről nem ejtettek szót, de a versenyképesség a márciusi csúcsnak fontos témája lesz.
Ezzel adta át a szót – idézet – „Ursulának”.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elmondta: mivel Vlagyimir Putyin megkettőzte erőfeszítéseit a harcmezőn, Ukrajna támogatásának különös jelentősége van. A világ szeme Európán van, s Ukrajnát „az erő pozíciójába” kell juttatnunk. Elismerte azonban: „kapacitáshiány” van az ukrán energetikai rendszerben, melyet Oroszország folyamatosan támad, így annak javításáról, decentralizációjáról intézkedni kell, „nekünk kell felkapcsolva tartani a villanyt Ukrajnában”. „Ha Ukrajna továbbra is ilyen jól dolgozik, akkor jövőre megnyithatjuk az első klasztert, és az év során továbbiak is jöhetnek” – mondta el az ukrán EU-csatlakozásról Von der Leyen.
Szíriáról Von der Leyen elmondta: „még nem dőlt el”, hogy mit hoz az új kormány, védi-e a kisebbségeket, Európa viszont „megteszi a magáét, hogy támogassa Szíriát ebben a kritikus fontosságú elágazásban”.
Bejelentette azt is, hogy az EU az új szíriai vezetés kulcsfontosságú szereplőjével, az iszlamista HTS-szel kommunikációs vonalat nyitott,
eltérően az Aszad-rezsimmel, mellyel nem kooperáltak, nem kommunikáltak és nem is támogatták azt. Jelezte: az EU már most is Szíria legnagyobb adományozója, a segély Jordánián és Törökországon keresztül jut oda. A szír menekültek hazatérésének lehetőségéről elmondta: továbbra is „volatilis” a helyzet, a menekültek visszatérésének önkéntes alapúnak, biztonságosnak és méltóságteljesnek kell lennie.
Az USA-ról azt mondta: továbbra is erős transzatlanti kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, és pozitív agenda mentén tárgyalnak a megválasztott elnökkel, Donald Trumppal. Úgy látja, hogy a globális gazdasági kihívások, például „a kínai túlkapacitás” leküzdésében közös érdekeink vannak.
„Végül, de nem utolsósorban, Viktor, egy szót a magyar elnökségről” – tért rá a magyar elnökségre Von der Leyen, aki szerint „sok eredményt” mutatott fel hazánk, a Budapesti Nyilatkozat a versenyképesség kapcsán „ambiciózus”. „Munkájuk emellett történelmi döntést hozott Bulgária és Románia kapcsán”, megtörténik januártól a teljes integrációjuk a schengeni övezetbe – fogalmazott. Méltatta azt is, hogy „mérföldköveket” sikerült elérni Albánia, Montenegró és Szerbia csatlakozásában. Megköszönte Orbán Viktor és a magyar diplomáciai kar munkáját az elnökség során.
A magyar miniszterelnök a szót átvéve elmondta: „Azért vagyok itt, mert Magyarország adta a Tanács soros elnökségét az elmúlt fél évben.”
Megköszönte az együttműködést Ursula von der Leyennek, akivel „remekül működtünk együtt, minden politikai vitát félre tudtunk tenni annak érdekében, hogy fontos ügyeket előre tudjunk vinni”,
és a Tanács előző elnöke, Charles Michel is „sokat tett a siker érdekében”. Úgy fogalmazott: „soha nem látott biztonsági kihívások” érték Európát az elmúlt fél évben, fenyeget a schengeni övezet megbénulása, az EU veszít gazdasági versenyképességéből, s „a többi globális szereplőnek vannak ambiciózus tervei, nagy stratégiáik vannak: van, aki nagy akar maradni, van, aki megint naggyá akar válni”.
Jelezte: Magyarország választhatott bürokratikus és politikai elnökség között, azaz hogy csak a szokásos ügyeket vigye előre, vagy hozzon politikai döntéseket is. Utóbbit választotta. „A teljes magyar államapparátus legjava dolgozott azon, hogy az ügyek előre menjenek” – fogalmazott a miniszterelnök. Az ukrajnai háború ügyében úgy fogalmazott, „nem volt mozgásterem, mert az Európai Unióban nincs konszenzus”, s így nem léphetett fel ebben az ügyben, amit ennek kapcsán tett, azt a kétoldalú diplomácia keretében tette. Ilyen a karácsonyi tűzszüneti javaslat is.
A versenyképesség ügyében jelezte: „egyszerűsítési forradalmat”, kis- és középvállalkozások támogatását írja elő a Budapesti Nyilatkozat, majd bemutatta egy ábrán azt a végtelen számú európai uniós szakpolitikát, melyeken a versenyképesség érdekében változtatni kell.
A bővítésról a miniszterelnök azt mondta, a Nyugat-Balkán kapcsán „régóta blokkolt ügyekben” sikerült előrejutni, 2,5 éve nem történt ekkora előrelépés, a bolgár és román schengeni csatlakozás 13 éve van napirenden.
Elmondta azt is, hogy a 2027 után esedékes közös uniós agrárpolitikájáról mind a 27 agrárminiszter egyetértését sikerült elérni, ahogy a zsidó élet védelméről, az antiszemitizmus elleni fellépésről is sikerült stratégiát elfogadniuk.
Orbán Viktor úgy látja: az elmúlt hat hónapban „megerősödött bennem az a vélemény”, hogy az Európai Unió sikerének feltétele, hogy merjen ambiciózus lenni.
Nem volt vicc, amit az elnökség elején elmondtunk: Tegyük Európát újra naggyá, ez az útja a versenyképességnek és a túlélésnek” –
zárta megszólalását Orbán Viktor.
Kérdésre válaszolva Orbán elmondta: a karácsonyi tűzszüneti javaslat kapcsán nem nagy geopolitikai összefüggésekben gondolkozott, hanem úgy látja, hogy „a legfontosabb európai érték az élet”, ennek érdekében akartak az ortodox karácsony idejére tűzszünetet tető alá hozni, akkor is, ha ez a nagy geopolitikai ügyek mellett eltörpül. Amerikáról elmondta: Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú, hogy „a transzatlanti együttműködést fenn tudjuk tartani”. Trump kapcsán stratégiai nyugalmat javasolt az európai vezetőknek, „ne tegyünk semmit, ami megnehezítené a transzatlanti együttműködést”.
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Egy laza csevegés, egy kis könnyed vita! Csütörtökön is újra itt a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Ilyen, amikor a magyar miniszterelnök nyilatkozik.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mindezek fényében érdemes külön megvizsgálni, mit hagy ki Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebook-bejegyzéséből, amikor az uniós döntés következményeiről ír.
Európa évtizedek óta az egyik legfontosabb és legszükségesebb energiával kapcsolatos döntését hozta meg – írta az Európai Néppárt bejegyzésében.
Megpróbálják újraéleszteni...
