Megvannak a nevek: így néz ki majd a Trump-kormány
Sorjáznak a nevek, Elon Muskon kívül is vannak izgalmas választások védelmi minisztertől a CIA igazgatójáig.
Pete Hegseth rámutatott, a szexuális kisebbségi identitáspolitika valójában nem más, mint szivárványos marxizmus.
Nyitókép: Caroline Brehman / AFP
Pete Hegseth, Donald Trump védelmi miniszterjelöltje szerint az amerikai hadseregben a nyíltan meleg katonák szolgálatának engedélyezése marxizmus, amely a harckészség helyett a társadalmi igazságosságot helyezi előtérbe – szörnyülködik a CNN.
Ezt részletesen kifejti 2024-ben megjelent, The War on Warriors című könyvében, amelyben a változásokat a hadsereg „szociális igazságosságért” végzett manipulációjának kezdeteként írja le.
Hegseth állítása szerint a hadsereget kulturálisan és ideológiailag is át akarták alakítani. Korábbi ambivalens álláspontját később megbánta, és elmondása szerint a változást „jóhiszeműségük kihasználásának” tekinti.
Ezt is ajánljuk a témában
Sorjáznak a nevek, Elon Muskon kívül is vannak izgalmas választások védelmi minisztertől a CIA igazgatójáig.
Hegseth szerint a baloldal mindig „mérföldeket nyer” az engedményekből, és ezek az átalakítások mára a hadsereg normáit és teljesítményét fenyegetik.
Az Obama-kormány alatt végrehajtott reformok, például a nők és a transzneműek katonai szolgálatának engedélyezése Hegseth szerint tovább rombolták a hadsereg harci hatékonyságát.
Hegseth azt állítja, hogy ezek a változások nem a harcképesség növelését szolgálták, hanem politikai célokat: „A baloldali vezetés nem a harctéri sikerekre, hanem társadalmi kísérletekre összpontosított” – mondta egy 2015-ös Fox News interjúban.
Az olyan döntések, mint a nők harci beosztásokba történő felvétele, Hegseth szerint elkerülhetetlenül az elvárások és a követelmények lazításához vezetnek. Ez szerinte a toborzási plakátok kedvéért történik, miközben a valódi nemzetbiztonsági prioritások háttérbe szorulnak.
Könyvében és interjúiban Hegseth szintén hangsúlyozza, hogy bár az amerikai társadalom egyre elfogadóbb a nyíltan meleg katonák szolgálatával kapcsolatban, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hadsereg működése javulna.
Szerinte az ilyen változások a harctéri normák lazításával járnak, és hosszú távon gyengítik az Egyesült Államok fegyveres erejét.
Hegseth azt vallja, hogy a hadsereg elsődleges célja a harci készenlét és a nemzetbiztonság biztosítása, és minden olyan politika, amely ezt veszélyezteti, végső soron kontraproduktív.
Ezt is ajánljuk a témában
A Reuters szerint jelentős személyi változások várhatóak az intézményben.
A leendő miniszter célja, hogy az amerikai hadsereg a világ legerősebb haderője maradjon, amely nem „kulturális és társadalmi kérdésekkel”, hanem a harckészültséggel foglalkozik.
Hegseth szerint a baloldal szociális igazságosságot célzó törekvései a harctéri normák és az elvárások elértéktelenítéséhez vezetnek, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
„Ha meg tudsz felelni a követelményeknek, szolgálhatsz – de a prioritásainknak a harckészültség és a halálos erő biztosítása körül kell forogniuk” – nyilatkozta.
Ezt is ajánljuk a témában
A terv ellenzői szerint egy ilyen „tömeges létszámcsökkentés” jelentős műveleti kihívásokat okozna.
Hegseth véleménye, miszerint a társadalmi mérnökösködés politikája elterelte a figyelmet a hadsereg valódi küldetéséről, hangsúlyos üzenetet közvetít: az amerikai hadsereg nemzeti érdekeket szolgál, és nem politikai célokat.
Ezért szerinte olyan szabályokra és reformokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a harckészség ne váljon politikai napirend áldozatává.