A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
A NATO-főtitkár csütörtökön, egy brüsszeli rendezvényen tartott előadásában kijelentette, hogy a szövetségnek „háborús gondolkodásmódra” kell váltania a fokozódó orosz agresszióval és a Kína által jelentett új fenyegetésekkel szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
Mark Rutte felszólította az észak-atlanti szövetség tagországait, hogy fokozzák védelmi termelésüket és növeljék védelmi kiadásaikat.
Szavai szerint az orosz gazdaság „háborús alapokon áll”, jövőre a teljes katonai kiadás az ország GDP-jének 7-8 százalékát teszi majd ki – a hidegháború óta a legmagasabb szintet.
„Az orosz védelmi ipar teljes kapacitással működik, miközben Európa védelmi termelése alulfinanszírozottság és nemzeti érdekek miatt széttöredezett” – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Ami Oroszországnak hiányzik a minőségből, azt mennyiségben pótolja – Kína, Irán és Észak-Korea segítségével. Mindez abba az irányba mutat, hogy Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, Ukrajnával és velünk.
Mint mondta, a kibertámadások, az illegális migráció fegyverként való felhasználása, valamint a polgári légi közlekedés zavarása a hibrid hadviselés példái, amelyek destabilizálják a társadalmakat, és próbára teszik a NATO elrettentő képességét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína mindeközben közben nukleáris és technológiai képességeit gyorsan fejleszti, és globális befolyásának kiterjesztésére törekszik.
Rutte megjegyezte, hogy a védelmi kiadások a 10 évvel ezelőttihez képest emelkedtek, amikor a NATO a Krím orosz annektálását követően először fokozta a védelmi beruházásokat de a szövetségesek még mindig kevesebbet költenek, mint a hidegháború idején. Véleménye szerint a hidegháború alatt a GDP jóval nagyobb részét fordították védelemre, és ez volt a kulcsa a béke megőrzésének. Figyelmeztetett, hogy most ismét szükség van hasonló áldozatvállalásra, különben a háború költségei sokkal súlyosabbak lesznek mind gazdasági, mind emberi szempontból.
Ezt is ajánljuk a témában
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
A főtitkár szerint a jelenleg elvárt, GDP-arányos 2 százalék közel sem elégséges. A védelmi ipar gyors fellendítésére, a kiadások növelésére és a modern technológiákba való beruházásra van szükség. A NATO-szövetségeseknek meg kell szüntetniük a nemzeti bürokratikus akadályokat, és hosszú távú szerződésekkel kell támogatniuk az iparágakat, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen új képességeket kiépíteni – taglalta.
„Az európai országok átlagosan a nemzeti jövedelmük negyedét költik nyugdíjra, egészségügyre és társadalombiztosítási rendszerekre. Nekünk ennek a pénznek a töredékére van szükségünk ahhoz, hogy a védelmünket sokkal erősebbé tegyük, és megőrizzük az életmódunkat – tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy nincs közvetlen katonai fenyegetés a szövetséges országokra nézve, mivel a NATO átalakult, a védelmi kiadások nőttek, több csapat és felszerelés van a keleti szárnyon, ugyanakkor hozzátette: aggódik a holnap miatt, mert a NATO nincs arra felkészülve, ami négy-öt év múlva vár rá.
„A veszély teljes sebességgel közeledik felénk” – hívta fel a figyelmet.
(MTI)
Nyitókép: ANP via AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az orosz elnök szerint a csapás nem véletlenül történt.
Vlagyimir Putyin eddig úgy folytatta a háborút, hogy az orosz társadalom többségét megkímélte annak közvetlen terheitől. Ennek most vége lehet.
Franciaország a Kínával folytatott párbeszédét arra használja fel, hogy sürgesse Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni háború beszüntetésére.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban, határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben, három hónap az uniós pénzekért, újjáépített szövetségi rendszerek.
A szervezet részrehajló működését illetően számos kritikát fogalmaztak meg jogtudósok és gyakorló állami vezetők.
