Miért omlott össze ilyen gyorsan az Aszad-rezsim?
Bassár el-Aszad egy elszegényített társadalmon uralkodó erőszakapparátus élén volt elnök negyed évszázadon keresztül, rendszere túlélte a polgárháborút, 2024-ben azonban támogatók hiányában beomlott.
A Hajat Tahrir Al-Sham nevű szervezet jól ismert iszlamista csoport: egykor a kalifátus megteremtése érdekében harcoltak az al-Kaida oldalán, ma egy iszlám köztársaságot akarnak létrehozni Szíriában.
Nyitókép: Fegyveres felkelők a szíriai Hamában 2024. december 6-án / fotó: Bilal Alhammoud / Middle East Images via AFP
A villámtámadás november végén Aleppo hirtelen elfoglalásával kezdődött, az iszlamista felkelőcsoportok mintegy tíz nap alatt elfoglalták a legtöbb szíriai nagyvárost, vasárnap Damaszkuszt is, ami egyenértékű Bassár el-Aszad rendszerének bukásával.
A felkelők küldöttsége az elfoglalta állami televízióban élő adásban mondta be, hogy „felszabadították” Szíriát, és hogy „Éljen egy szabad és független Szíria minden felekezethez tartozó szíriai számára”.
A szíriai emberek értették az üzenetet, valakik félnek tőlük, valakik örülnek, hogy eljöttek. A szervezet ugyanis jól ismert a szíriai társadalom előtt.
A rajtaütéseket a Hajat Tahrir Al-Sham (HTS) nevű felkelő szervezet hajtotta végre több szövetséges iszlamista csoport támogatásával.
A HTS elődjét 2011-ben hozták létre Dzsabhat an-Nuszra (An-Nuszra Front) néven az al-Kaida terrorszervezet szövetségeseként,
de a 2014-ben fellépő Iszlám Állam (ISIS) vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi is ott volt az alapításánál.
A szíriai polgárháborúban végig a harcok sűrűjében voltak, az Aszad-rezsim ellen küzdő fegyveres csoportok közül talán a leghatékonyabb formáció volt.
A dzsihadista szervezetekhez hasonlóan az An-Nuszra Front is
a szunnita iszlámot követő, szalafista mudzsahedek szövetsége volt,
akik célja az Aszad-rendszer megbuktatása után egy kalifátus létrehozása volt, amelyben az iszlám törvénykezésből, a saríjából eredeztetik majd a társadalom- és államszervezés elveit.
A szervezet működését a polgárháború idején a katonai tevékenység mellett öngyilkos merényletek, más vallású közösségek szisztematikus támadása jellemezte. 2013-ig együttműködtek a Szabad Szíriai Hadsereggel, utána azonban szakítottak a szíriai ellenzék támogatásával, és saját, iszlamista céljaikat követve önállóan, pontosabban hittársaikkal, a szalafista eszméket osztó más csoportokkal együttműködésben akcióztak, harcoltak.
2016-ban az an-Nuszra Front papíron feloszlatta magát, nevet változtatott (Hajat Tahrir Al-Sham) és
szakított az al-Kaidával, hogy szíriai terveit az amerikaiak és szövetségeseik terrorellenes támadásai ne nehezítsék,
ennek ellenére az ENSZ, az Egyesült Államok, Törökország és más országok továbbra is terrorista szervezetnek minősítették.
A polgárháború lezárulta, a 2020-as tűzszüneti egyezség megkötése után a szervezet központját az északnyugat-szíriai Idlib tartományba helyezte át, ahol a helyi kormányzat működtetésében részt vettek emberei. Az al-Kaidával való szakítást követően már nem egy regionális kalifátus megszervezése, hanem
a szíriai területeken bevezetett fundamentalista iszlamista kormányzat megteremtése lett a céljuk.
Ahmed Husszein al-Sará néven született 1982-ben a szaúdi fővárosban, Rijádban. Szíriai származású családként 1989-ben hazaköltöztek, és Damaszkusz közelében telepedtek le.
21 éves fiatalemberként 2003-ban Irakba költözött, hogy csatlakozhasson az al-Kaida egységeihez,
akik az iraki beavatkozást követően ott állomásozó amerikai csapatok támadását szervezték. 2006-ban amerikai fogságba került, öt évig terrorizmus vádjával börtönben volt, majd szabadulása után alapítója lett az an-Nuszra Frontnak, az al-Kaida szíriai szövetséges szervezetének.
A kezdeti években szoros összeköttetésben állt Abu Bakr al-Bagdadival,
aki 2013-ban az Iszlám Állam vezetőjeként szakított az al-Kaidával, és jelezte: az ő szervezete lesz a szíriai területeket magába foglaló kalifátus létrehozója. Al-Gulani ezt visszautasította, és lojális maradt az al-Kaidához. 2014-ben az Aljazeera-nak adott interjújában azt mondta: Szíriában iszlamista berendezkedést kell megvalósítani.
Kásőbb azonban maga is eltávolodott az al-Kaida ideológiájától, és már nem a kalifátus megteremtése vált céljává, hanem egy iszlám köztársaság létrehozása Szíriában, illetve az állam megtisztítása a síita iráni befolyástól. Al-Gulani 2016-ban végül szakított az al-Kaidával, szervezete pedig nevet változtatott.
Jelenlegi nézetei szerint már nem üldözné a vallási kisebbségeket, hanem az uralkodó államvallás, az iszlám oltalma alá helyezné őket.
Szakértők szerint az iszlamista vezető a tartományi kormányzásban már tapasztalatokat szerzett közigazgatási csapatával és erős katonai alakulataival egy fenntartható államszervezet kiépítését tervezi, maga pedig szalonképes akar lenni, hogy az új szíriai iszlám köztársaság diplomáciai elismerést kapjon.
Ezt is ajánljuk a témában
Bassár el-Aszad egy elszegényített társadalmon uralkodó erőszakapparátus élén volt elnök negyed évszázadon keresztül, rendszere túlélte a polgárháborút, 2024-ben azonban támogatók hiányában beomlott.
--