Kinek mit intézett az elnöksége – az Uniónak a magyarok például olyan dolgokat, melyekben évek, évtizedek óta nem sikerült előrelépni.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Véget ért az Európai Unió Tanácsának féléves magyar elnöksége. Jogilag még hátravan belőle tíz nap, de az uniós vezetők karácsonyi vacsoráinak menüsorára már nem Bóka miniszter szórja majd a paprikát; a csütörtökön lezárult brüsszeli EU-csúccsal lement az utolsó olyan esemény is, amihez elnökségként volt közünk, hisz a most kibocsátott tanácsi konklúziók szövegezését még Ódor Bálint magyar EU-nagykövet vezette.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogyan képzeli el a kabinet Ukrajna támogatását? Pont kerül-e az Erasmus-ügy végére? Mi lesz a prioritás a magyar uniós elnökség idején? Interjúnk az európai uniós ügyekért felelős miniszterrel.
Itt az idő tehát számba venni, mit tett Magyarország szövetségünk karácsonyfája alá az uniós törvényalkotás előrevitele jelentette kötelező elnökségi minimumon felül.
Tizenhárom, azaz tizenhárom éve nem volt képes senki arra, amit a magyar elnökség december közepén véghezvitt: pontot tett Románia és Bulgária schengeni kálváriájának végére, és ügyes diplomáciai mozgással megteremtette a bizalmat a balkáni országok, valamint az immáron évtizedes távlatban blokkoló Ausztria és Hollandia között. Mind a huszonhat szövetséges lehúzott azóta egy-egy soros elnökséget, senkinek sem sikerült ezt megoldania – a magyaroknak igen, az erdélyi magyarság és Közép-Európa gazdaságának nem kis örömére.
Aztán hét éve most van először példa arra, hogy sikerüljön fejezeteket lezárni bármelyik tagjelölt ország csatlakozási folyamatában, azaz egy-egy szakpolitikai területen sikerrel véget érjen a tagjelölt és az Unió közötti tárgyalás.
Ez is a magyar elnökségnek sikerült, Montenegró esetében nem volt cicózás, rögtön négy fejezetet zártunk le. A következő elnökségi bravúr Szerbia továbbvitele volt az EU-csatlakozás útján: miután a szerbek csatlakozásának ügyében az elmúlt három évben konkrétan semmi sem történt, a történelmi csúcsponton lévő magyar-szerb kapcsolatoknak köszönhetően Magyarországnak sikerült mozdítania mind a szerbek, mind az uniós szövetségesek álláspontján, és megindulhat a tárgyalás a harmadik klaszterbe tartozó fejezetekről. Albánia kapcsán két év semmittevésből mozdítottuk ki az EU-t, sor került októberben az első kormányközi konferenciára és az első klaszterbe tartozó fejezetek megtárgyalásának elkezdésére.
A bővítés a magyar elnökség alatt akkora lendületet vett, hogy immáron mindhárom érintett tagjelölt mer a tárgyalások sikeres befejezésére céldátumot kitűzni:
Montenegró és Szerbia 2026, Albánia 2027 végére látja reálisnak, hogy mindenben megegyezzen az EU-val. Túlzás nélkül állítható, hogy a magyar elnökség közelebb vitte az Uniót a megerősödéshez és történelmi küldetésének beteljesítéséhez. Szavakban óh, de mennyire Európa-párti elnökségek sora futott le a bővítés terén bármiféle érdemleges eredmény nélkül; s pont a folyton euroszkeptikusnak, Európa-ellenesnek meg egyebeknek elhordott magyarok tettek a legtöbbet az elmúlt évtizedben az erősebb s egységesebb Európáért. S arról még szót sem ejtettem, hogy a duma szintjén évek óta az európai vizek felett lebegő versenyképesség kapcsán is épp a magyarok voltak azok, akik tető alá tudtak hozni egy kompromisszumot – az erről szóló Budapesti Nyilatkozat értékét persze az méri majd, hogy az elkövetkezendő években mindannyiunk hasznára mennyi minden valósul majd meg belőle.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem volt vicc, amit az elnökség elején elmondtunk: Tegyük Európát újra naggyá, ez az útja a versenyképességnek és a túlélésnek” – mondta Orbán Viktor.
Kinek mit intézett az elnöksége – az Uniónak a magyarok például olyan dolgokat, melyekben évek, évtizedek óta nem sikerült előrelépni.
Ezek után mondd, jóbarát, hogy a magyar jobboldal EU-ellenes!
Az az EU-ellenes, aki ma az Unióban a magyarokkal való packázást látja legfontosabb feladatának. Hisz mára a napnál is világosabb: kevés nagyobb barátja van ma Európában a magyaroknál az európai érdeknek, az erős Európának, szövetségesi közös ügyeink előmozdításának. A magyarokkal bármilyen ügyben sikeresen tárgyalni csak az nem tud, aki politikai megfontolásból kifejezetten irtózik a sikeres megegyezéstől. Erre biztos van valamiféle oka – de annak az oknak, azt hiszem, vajmi kevés köze van a közös európai érdekhez.
Nyitókép: Diego Ravier / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
„Európának végre fel kellene ébrednie”, „minden egyes merénylettel egyre később lesz” – mutatott rá Szijjártó Péter.
„A karácsony a célpontjuk” – szögezte le a jobboldali politikus.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Mit is jelent manapság az, hogy keresztény Európa? És miért tiltakoznak ez ellen annyian?
Zelenszkij minden lehetőséget elvetett, Putyin meg csak röhög a markába, jelezte, Európa gondja ez, nem az övék.
A BILD utánajárt, hogy a terrorcselekményt elkövető férfi milyen tartalmakat tett közzé a közösségi médiában.
Szeretném kifejezni legmélyebb részvétemet Olaf Scholznak és Németország népének a magdeburgi karácsonyi vásáron elkövetett szörnyű terrortámadás miatt.
Mutatjuk a kapcsolódó videót.
