Mi a tétje az amerikai választásoknak hazánkra tekintve, hogyan viszonyulnak az elnökjelöltek az Európai Unióhoz? Horn Gábor és Boros Bánk Levente beszélgetése a Mandiner amerikai választást követő műsorában.
Az egész világ az Egyesült Államokra figyel, a jelöltek között kiélezett verseny várható. A Mandiner választást követő műsorában Horn Gábor és Boros Bánk Levente vitatta meg a Magyarországot érintő, valamint a globális folyamatokat befolyásoló témákat.
A vita elején Horn Gábor leszögezte, hogy a választásnak az egész világra tekintve hatalmas tétje van. Magyarország számára úgy látja, hogy a tét túlzottan is megnőtt, hiszen a magyar kormány egyértelműen letette a voksát Trump mellett. Saját meglátása szerint azonban, akkor járnánk jól, ha mindkét jelölttel jó viszonyt ápolnánk.
Boros Bánk Levente válaszreakciójában felidézte a Politico cikkét, amely Orbán Viktorra hivatkozva boncolja a nyugat-európai országok állásfoglalásának szükségességét. Úgy véli, ez egy jogos felvetés, és nem kéne ragaszkodni ahhoz, hogy ne vállalják fel a politikai szimpátiájukat a vezető politikusok.
Horn Gábor kiegészítette korábbi gondolatmenetét: állást foglalni lehet, de szerinte ebben a kérdésben a magyar vezetés részéről sokkal többről van szó. A magyarok érdeke az, hogy jó kapcsolatot ápoljanak az Washingtonnal, abban az esetben is, ha ez az együttműködés nehéz.
Vajon nekünk kell-e Amerika kegyét keresni?
– vetette fel a kérdést Boros Bánk Levente. Kifejtette, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításának érdekében
az Egyesült Államoknak nem kéne barátságtalan gesztusokat tenni hazánk felé.
Egyre több társadalmi kérdés szűrődik be a két ország közti politikai viszonyba, amiket az Egyesült Államok kulcskérdéssé tesz. Boros szerint ezzel csak tovább rontják a köteléket.
Nem csak nekünk kell a jó kapcsolatra törekedni, az Egyesült Államok is stabilizálhatná kapcsolatait egy NATO szövetséges országgal.
– mondta.
Szerinte Harris győzelme esetén a két ország közötti viszony biztosan nem javul, romlani pedig reméli, hogy nem fog.
A magyar-amerikai kapcsolatok mellett szó került az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyára az új elnök személyének függvényében. Horn szerint habár Trump szereti azt mondani, hogy Amerika az első, de a problémái globálisak, melyekre közösen kell választ adni.
Ezért úgy véli, Trumppal is együtt fog működni az EU, Harrissel azonban ez könnyebb lenne.
Boros Bánk Levente viszont nem ilyen biztos abban, hogy Brüsszel és a republikánus jelölt együtt tudnának működni. A problémák, melyekkel szembe kell nézni, szerinte egyre inkább lokálissá válnak, és az emberek hétköznapi életére gyakorolnak hatást, ezért elégedetlenek. Ide sorolja a migrációt, lakhatást, munkanélküliséget.
Meglátása szerint Trump ezekre a határon belüli problémákat helyezte kampánya előterébe, miközben a Biden-adminisztráció nem adott választ ezekre a kérdésekre.
Hozzátette, hogy ezt a folyamatot láthatjuk Európában, ezért jelennek meg az olyan kihívók, mint Trump, Orbán, Wilders, akik először a helyi problémákat szeretnék megoldani.
Kiszelly Zoltán szerint „izzadságszagú erőlködés”, amit az utóbbi időben Magyar Pétertől láthatunk, miközben Gyurcsány Ferenc pedig arra vár, hogy „varázstalanodjon” a Tisza-párt vezetője.
Állítólag „csak apró eltéréseket” tapasztaltak az újraszámolás során.
Kovács Gergely nem zárja ki a TISZA párttal való együttműködést sem a 2026-os választásokon, de hangsúlyozta, hogy a végső döntés a tagság kezében van.
A szakvezető lett a legnagyobb vesztese annak, hogy elmaradt az aranyérem a párizsi olimpián.
A kisebbik rossz.
Hihetetlen párosítást hozott az FA Kupa sorsolása.
Immár bosszút állhat a ragadozókon az Európai Bizottság elnöke.
