Milyen geopolitikai változások következnek be, ha Trump nyeri a választást? Az izraeli vagy az ukrán konfliktus foglalkoztatja jobban az amerikai lakosságot? Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elemzése a Mandiner amerikai elnökválasztást követő műsorában.
Az egész világ az Egyesült Államok elnökválasztására figyel, amelynek kimenetele a világ működésének szinte minden területre jelentős befolyást gyakorol, beleértve a geopolitikai helyzet alakulását, gazdasági folyamatokat. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a választások előtt a világ
nagyon rossz helyzetben van, minden megváltozott.
Jelenleg három globális játékost azonosít, Amerikát, Kínát és Oroszországot. Úgy látja, hogy
Európa már nem globális játékos, de ezt nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni.
Érvelése szerint a három vezető nyugat-európai ország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország összesen költ 200 milliárd dollárt katonai kiadásokra, míg az Egyesült-Államok 900 milliárd dollárt áldoz ezekre a célokra.
A világ keleti felére kitekintve ismertette, hogy a kínai vezetők mind arra számítanak, hogy romlani fognak a kapcsolataik az amerikaiakkal, az elnökválasztás kimenetelétől függetlenül. Kína mindeközben gazdaságilag gőzerővel halad előre, és politikailag szüksége van egy szövetségesre, ami ma Oroszország.
Úgy látja, hogy
Oroszországot a nyugatnak nem sikerült meggyengítenie sem katonailag, sem gazdaságilag.
Az elszigetelésre tett törekvések sem vezettek sikerre, hiszen Oroszország a BRICS egyik vezető hatalma, amely szövetség sorra aratja a sikereket.
Habár a kínai vezetők nyilatkozatából az olvasható ki, hogy számukra mindegy ki lesz az elnök, a világ többi országára tekintve ez nem jelenthető ki. Nógrádi elmondása szerint az orosz vezetők tisztában vannak azzal, ha nyíltan kiállnak az egyik jelölt mellett, az kontraproduktív módon előnyt jelent a másik elnökjelöltnek, ezért politikájukat és megnyilvánulásaikat ehhez mérten igazítják.
Európában azonban más a helyzet, Kamala Harrisben reménykednek. A szakértő szerint Brüsszel akkor lesz erősebb, ha Harris nyeri meg a választásokat, hiszen fölerősíti a mai brüsszeli politikát.
Amennyiben viszont Trump nyer, akkor a brüsszeli politika meggyengül, hiszen Trump nem velük fog tárgyalni, hanem a nemzetállamokkal. Trump számára a fő szövetségest Európában úgy hívják, hogy Orbán Viktor.
Az orosz-ukrán háború kapcsán a szakértő kijelentette, hogy
Trump féle béke teljesen logikus. Közli Ukrajnával, hogy vagy azt csinálja, amit ő mond, vagy nem kap egy fillért sem.
Hozzátette, hogy Európa nem tudja helyettesíteni az Egyesült-Államokat, ha kihátrálnak Ukrajna mögül. Európa pénzügyileg nem lenne képes támogatni Ukrajnát, valamint a fegyverraktárak is kiürültek. Jól ismert Trump nyilatkozata, mely szerint 24 óra alatt véget vetne a háborúnak. A szakértő szerint, habár nem egy nap alatt, de rendkívül rövid idő alatt kivitelezhető, ugyanis
ha Ukrajna nem kap nyugati támogatást, magától összeomlik.
A világ más pontján is zajlik egy háború, amely szintén egy fontos kérdése az amerikai külpolitikának. Nógrádi György meglátása szerint jelenleg Izrael az amerikai politika prioritása. Habár a demokraták bírálják Izraelt, de kiállnak mellette. Úgy látja, hogy
az amerikai zsidó lakosság döntően demokrata, azonban az izraeli vezetés Trumphoz sokkal jobban kötődik.
Többen tartanak különféle megmozdulásoktól az eredmények kihirdetését követően. A szakértő szerint nem kizárható, hogy ilyen események bekövetkeznek, azonban reméli, hogy erre nem kerül sor.
Az elemző szerint Washington után most „egy olyan ponton vagyunk, ahol látszik az, hogy akár történhet némi átrendeződés a választási kampányban a szavazótáborokban”.
Az Egyesült Államok jelentős haderőt vezényelt a Karib-térségbe, vadászgépekkel a világ legnagyobb repülőgép-hordozójával és Tomahawk rakétákkal felszerelve.
Az amerikai valutacsere-megállapodásnak nincsenek „életvezetési” apróbetűs feltételei. Csupán az, ami: erős pénzügyi garancia az országnak, dollárbiztosítékkal. Petri Lukács Ádám írása.
Már alig maradt lehetőség újabb szankciók bevezetésére Oroszország ellen.
A hírről Dobrev Klára, a DK elnöke számolt be közösségi oldalán, aki reméli, hogy nem igaz, mert „normális, programalapú versenyre” vágyik.
A virtigli NER-esekből sokkal kevesebb olyan jut, aki épp most állna át a Tiszába.
Gondoljunk már bele.
Ez attól függ, hány meccsre meszelik el az írek elleni könyököse miatt.
