Az üggyel kapcsolatban zajló politikai vitánál azonban még sokkal fontosabb, hogy mit gondolnak a romániai és a magyarországi életminőségről a két ország állampolgárai. A számok beszédesek: miközben 2010 és 2023 között 46 465 romániai állampolgár (ezek lehetnek románok és erdélyi magyarok is) vándorolt be Magyarországra, ugyanebben az időszakban Romániába 2266 magyar állampolgár költözött.
Azaz: húsz és félszer annyi román állampolgár gondolta jobbnak a magyarországi életet a romániainál, mint fordítva.
Azonban ha a jelentős számú erdélyi magyarság esetleges torzító hatásától megtisztítjuk a ki- és bevándorlási statisztikákat, akkor is egészen más kép tárul elénk, mint az ellenzéki sajtót olvasva. 2014 és 2022 között Romániából 1 887 600 fő vándorolt ki, és 1 289 800 fő költözött be (vagy vissza); Románia tehát nyolc év alatt 597 800 főt veszített, jelenlegi népessége kicsivel több mint 3 százalékát. (Ez már csak azért is érdekes, mert Romániának hazánkhoz hasonlóan szintén vannak százezerszám határon túli állampolgárai egy nála szegényebb és EU-n kívüli országban, Moldovában.) Ugyanebben az időszakban Magyarországot 236 204 fő hagyta el, ám 365 024 fő érkezett – azaz hazánk 128 820 fővel lett gazdagabb, ez a jelenlegi lakosságunk 1,3 százaléka.
Románia migrációs mérlege (a bevándorlók és kivándorlók aránya) először 2022-ben volt pozitív, azaz akkor érkeztek az országba többen, mint ahányan távoztak. Magyarország esetében ez az arány 2017 óta folyamatosan pozitív, még a két súlyos inflációval sújtott évben is az volt.
A magyar adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, Románia esetében a román Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) adataiból dolgoztunk.