Baljós árnyak: Németország már az oroszok elleni háborúra készül
Boris Pistorius legkevesebb 80-90 milliárd eurós éves védelmi költségvetést szorgalmaz.
Az orosz elnök hadüzenetnek tekintette volna, ha felveszik Ukrajnát és Grúziát a katonai szövetségbe – szügezte le a korábbi kancellár.
Nyitókép: Dursun Aydemir / Hans Lucas / AFP
Német kancellárként Angela Merkel folyamatosan akadályozta Ukrajna és Grúzia felvételét a NATO-ba – derül ki megemlékezéseiből, amelyet a Zeit közölt. Mint fogalmazott, attól tartott, hogy Putyin katonai csapással fogja megtorolni a lépést. Elmondta: egy új tagállam felvétele több, nem kevesebb biztonságot kell, hogy nyújtson magának a tagállamnak, és a NATO egészének is. Merkel kockázatokat látott az orosz fekete-tengeri flotta Krím félszigeten való jelenlétével kapcsolatban, s hozzátette:
Egyetlen más NATO-tagjelölt országnak sem volt még ilyen összefonódása az orosz katonai struktúrákkal. Ráadásul akkoriban az ukrán lakosságnak csak egy kisebbsége támogatta az ország NATO-tagságát”
– emlékszik vissza.
„Illúziónak tartottam azt a feltételezést, hogy a tagjelölti státusz majd megvédi Ukrajnát és Grúziát Putyin agressziójától, hogy ennek a státusznak olyan elrettentő hatása lenne, hogy Putyin passzívan tűri majd az események alakulását.
„Elképzelhető volt-e akkor, hogy vészhelyzetben a tagállamok a NATO katonai erővel reagálna és beavatkozna? El lehetett volna képzelni, hogy kancellárként ilyen felhatalmazást kérek a német Bundestagtól a Bundeswehrünk számára, és megkapnám a többség támogatását?” – írja könyvében.
Ennek eredményeként – jegyzi meg Merkel – kompromisszum született, amely szerint a megadott országok egyike sem kapott védelmet a szövetségtől.