Megszólaltatott egy Ukrajna-szakértőt a 444: meglepetésre szinte teljesen ugyanazt mondja, mint Orbán Viktor

Nyitókép: TI/AP/Rodrigo Abd

A 444 által megkérdezett Ukrajna-szakértő, Jarábik Balázs az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban így fogalmazott: „Eszkalációs spirálban vagyunk. Ezt Donald Trump elnökké választása okozta, hiszen ezáltal nyílt meg a tárgyalások lehetősége. Joe Biden választások utáni lépései – amilyen az amerikai, illetve brit és francia rakéták használata Oroszország nemzetközileg elismert határain belül, de a Gazprombank elleni szankciók is – eszkalációt jelentenek, és egyben az ukrán pozíciók megerősítését. Közben folyik Ukrajna ellátása 2025-re fegyverekkel és pénzzel. Trump beiktatásáig mind a két félnek érdeke saját pozíciójának erősítése, tehát további eszkaláció várható.”

Ami szinte szóról szóra megegyezett a miniszterelnök értékelésével. A szakértő szerint a nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó engedélyekkel kapcsolatban hónapokon át folyt a vita. 

Jarábik olvasatában, amely szintén megegyezik a kormányfő nyilatkozataival, a Biden-adminisztrációnak érdeke, hogy az ukrán védekezést pénzzel és fegyverrel támogassa, márcsak azért is, hogy megakadályozza Trumpot abban, hogy megegyezzen Putyinnal. Állítása szerint, retorikai fogás volt „Trump részéről, hogy huszonnégy óra alatt békét teremt. A megválasztása óta azonban mégiscsak a tárgyalásokról beszél mindenki, miközben párhuzamosan eszkaláció történik. ”

A Biden-adminisztrációval szemben Trumpnak megvannak az emberei és az eszközei, hogy „nyersebb” módon kezelje az ukránokat. A háború lezárásának egyik feltétele Moszkva számára Ukrajna semlegessége, demilitarizációja,  a NATO-tagság gondolatának eltörlése. Az ukrán delegáció erről már 2022-ben sem volt hajlandó lemondani, az isztambuli tárgyalásokon.

Csakhogy közben „tényleg látni kell, hogy Trump megválasztása óta Európában és Ukrajnában változtak a dolgok. Európában már nemcsak Orbán Viktor beszél békéről, hanem mások is, igaz, máshová teszik a hangsúlyokat. Ahogy az ukránok is. Ők most azt mondják, a biztonsági garanciák fontosabbak, mint a terület. Mit jelent a biztonsági garancia?”

Jarábik szerint:

Szerinte a NATO-tagság több éves elhalasztása nem elképzelhetetlen, de arra predesztinálná az ukránokat, hogy folytassák a fegyverkezést. Arra késztetné a jövőbeni Ukrajnát, hogy revizionista politikát folytasson.

A háború folytatásával kapcsolatban kitért arra is, hogy ukránok nem állnak olyan rosszul, hogy ne tudnák folytatni a háborút. Főleg, hogy úgy érzik a Nyugat mögöttük áll.

 Bár a tagság papíron „be van ígérve”, de ehhez nemcsak Ukrajnának kell változnia, hanem az Európai Uniónak is. 

A szakértő azon az állásponton van, hogy az ukrán védekezést továbbra sem szabad lebecsülni. Oroszországgal kapcsolatban elmondta: „Oroszországban haderőreform zajlik, elvileg nagy háborúra készülnek a Nyugattal, ehhez toboroznak hadsereget, a stratégiai tartalékokat is gyarapítják. Tehát érezhető a részükről egy nagyon erős konzervációs folyamat, messze nem vetnek be mindent.”

Hozzátette, Putyin számára valóban Ukrajna a legfontosabb. „Miért beszélnek Putyinék arról, hogy a NATO-val vannak harcban? Mert ez a kommunikációs érdekük. Mi van mögötte? A NATO-országok beletesznek Ukrajnába 100 milliárd dollárnyi katonai és pénzügyi segélyt évente. Ennek jó része elvileg kölcsön, de hát Ukrajna egész költségvetése 55-58 milliárd dollár volt, ezen belül a legmagasabb katonai költségvetése 6 milliárd dollár.A nyugati segély lényegében megtriplázta az ukrán költségvetést.A 2022-es orosz hadügyi költségvetés 85 milliárd dollár volt. 

 Jarábik Balázs szerint: „Biden valóban azt mondta, hogy az ő öröksége a NATO bővítése. De nem Ukrajna. A NATO bővítése végbement, az ukrajnai háborúnak köszönhetően csatlakozott Svédország és Finnország. Nem zárható ki a NATO–orosz háború, de csak abban az esetben, ha az orosz–ukrán háború szélesedik ki. Paradox a helyzet, mert nem tudom elképzelni, hogy Ukrajna mögül kifarolunk, de azt sem, hogy belépünk miatta a háborúba. És a megállapodást is nehezen tudom elképzelni, pontosan azért, mert az európaiak teljesen beleélték magukat Ukrajna támogatásába, és abba is, hogy a konfrontáció Oroszországgal elkerülhetetlen.”

Donald Trump megválasztásával a háború lezárása újból előkerült. Ugyanakkor Jarábik olvasata alapján: „Ukrajna kétségkívül vesztésre áll a háború jelenlegi fázisában. De arról szó sincs, hogy veszített volna. Zelenszkijék is érzik, hogy bár a társadalmi ellenállás még heves, a fáradtság egyre erősebb. Ahogy az is fontos tényező, hogy az ukrán férfiak tömegei próbálják elkerülni, hogy a frontra vigyék őket. Ezek olyan tényezők, amiket nem könnyű egyensúlyban tartani. Hogy ez a fajta erjedés az ukrán társadalomban és a politikában hova vezet, még nem látjuk. Ha a Nyugat támogatása valóban megmarad, akkor az ukrán belső állapotokon fog múlni, hogy meddig tarthat a háború.”

Kérdésre elmondta, hogy nem mindegy, „milyen vége lesz a háborúnak.Ha azzal végződik, hogy az oroszok kénytelenek lesznek elfogadni Ukrajna NATO-tagságát, akkor Zelenszkijnek szobrokat fognak állítani. Ha Ukrajna veszít, bukott ember lesz. ”