Az EU- és NATO-kritikus Calin Georgescu futott be az első helyen.
Nyitóképen: Calin Georgescu (fotó: Georgescu Facebook)
Radikális jobboldali, független elnökjelölt végzett az első helyen a romániai elnökválasztás első fordulójában vasárnap.
Călin Georgescu a voksok 22 százalékát szerezte meg,
mögötte második helyen a liberális Mentsétek meg Romániát Unió (USR) politikusa, Elena Lasconi futott be 19,18 százalékkal, szoros versenyt futva a regnáló miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjével, Marcel Ciolacuval, aki 19,15 százalékot kapott.
A román radikális jobboldal eddigi vezére, George Simion (AUR) 14 százalékot, a nemzeti liberális Nicolae Ciucă 9 százalékot, a NATO vezető posztjáról hazatért Mircea Geoană 6 százalékot, míg Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője és államfőjelöltje 4,5 százalékot ért el.
Az elnökválasztás eredménye hatalmas meglepetés mind a románok, mind a nagyvilág számára.
Călin Georgescu kívülállóként, korábban esélytelen, mellékes jelöltként indult el és futott be végül az első helyen, legyőzve mind a centristákat, mind a radikális jobboldal eddigi vezetőjét.
Georgescunak nincs saját pártja, kampányát főleg a TikTokon folytatta.
A politikus főleg NATO- és EU-kritikus nézeteiről ismert,
ellenzi Ukrajna támogatását és azt is, hogy a NATO bástyájává vált Románia.
Călin Georgescu 1962-ben született Bukarestben, eredetileg agronómusként végzett, dolgozott a környezetvédelmi és a külügyminisztériumban, az ENSZ-ben is fontos beosztásokban szolgált. Georgescu 2021-ben az AUR párt kormányfőjelöltje volt egy ideig.
A politikus 2021-ben „Ősi föld” néven indított mozgalmat, ami Románia felemelését célozta kistermelők és iparosok, mesteremberek hálózatának kiépítésével. Rendszeresen megvédte Románia második világháborús vezetőjét, Ion Antonescu marsallt. Antonescu mellett méltatta Corneliu Zelea Codreanut is, az egykori Vasgárda fasiszta, antiszemita vezetőjét is. Szerinte bennük a nemzeti történelem élt, nem olyanok voltak, mint a „mai globalista szolgák”. Radikálisabb kijelentéseitől George Simion, az AUR párt elnöke is elhatárolódott, s ez vezetett Georgescu szakításához is az AUR-ral.
A NATO-val és az EU-val kapcsolatban Georgescu egyszer kifejtette: szerinte Románia mindent elvesztett miattuk,
semlegesítették az országot gazdaságilag, eltörölték a nemzeti identitását, a román nemzet és szellem ellenálló-képességét.
Úgy látja, a NATO nem védené meg a szövetséges országait egy orosz támadás esetén, az ukrajnai helyzetet pedig manipuláltnak tartja, ami szerinte csak az amerikai katonai és ipari komplexumnak jó.
A román politikus Donald Trumpot hősnek tartja, a Klaus Schwab-féle Világgazdasági Fórumot pedig világuralomra törő oligarchák társaságaként jellemezte.
A választás napján készült exit pollok még Ciolacu győzelmét és Lasconi második helyét prognosztizálták, de a valóság más eredményt hozott.
Az elnökválasztás második fordulójába az első két helyezett, Călin Georgescu és Elena Lasconi jutottak tovább. Ciolacu miniszterelnök a szabad és demokratikus Románia fennállása óta az első PSD-s elnökjelölt, aki nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába.
A kormány célja egy magas szinten digitalizált haderő kialakítása. Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető előadásában bemutatta, hol tart a Magyar Honvédség a digitalizációban, amely teljes mértékben forradalmasította az egész világot, így a fegyveres erőket.
A hangzatos ígérgetés dacára az Európából érkező katonai segélyek 57 százalékkal csökkentek.
Moszkva tagad, a britek pedig leszögezték: nem tűrik az orosz provokációt.
Neves szociáldemokrata politikus igyekszik tisztázni a helyzetet.
Martin Jäger szerint ugrásra készen áll Oroszország.
Azonnal riadót fújt a francia haditengerészet egyik fregattja.
Összegyűjtöttük a reakciókat!
„Büszke vagyok a srácokra, de ettől még nem változott semmi a jövőre nézve.”
