Francia válság: bukhat Macron is?
Kormányfője megbuktatása után nehéz helyzetben van a francia elnök.
Életbe lép a Trump-forgatókönyv a jogállami Franciaországban?
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Rekordmélyen, 23 százalékon áll Emmanuel Macron elnök támogatottsága, s toronymagasan a Nemzeti Tömörülés (RN), Orbán Viktor szövetségese, Marine Le Pen pártja a legnépszerűbb politikai erő Franciaországban. Nem csoda, hogy a francia államgépezet az USA-ból már jól ismert módszerhez nyúlt: bírósági ügyet kreálva szeretnék eltiltani a közhivatal viselésétől Le Pent.
Egy tíz évvel ezelőtti ügyet előráncigálva a ügyész most háromszázezer euró pénzbüntetést, öt év börtönt és közhivatal viselésétől való eltiltást kért Marine Le Penre EU-s pénzek állítólagos elsikkasztásáért.
Mindezt ráadásul előzetesen végrehajtható formában kéri Nicolas Barret ügyész – azaz úgy, hogy ha Le Pen esetleges elítélése után fellebbez, akkor se indulhasson a 2027-es elnökválasztáson.
Le Pent egyébként azzal gyanúsítják, hogy pártja az Európai Parlamentben 2004 és 2016 között olyan asszisztenseket alkalmazott parlamenti pénzen, akik csak Franciaországban dolgoztak és pártmunkát végeztek. Az ügyben az EP szerint hárommmillió eurós kár érte az unió törvényhozását, de az RN már jóval korábban viszafizetett egymillió eurót. Az ügy 2015-ben került először nyilvánosságra.
„A törvény mindenkire vonatkozik” – mondta a bíróságon Barret ügyész. Le Pen ugyanakkor azt állítja:
„szerintem az ügyész kívánsága az, hogy megfossza a francia embereket annak lehetőségétől, hogy arra szavazzanak, akire akarnak”.
A bíróságon a politikus úgy fogalmazott: „Abszolút nem gondolom, hogy a legkisebb szabálytalanságot vagy illegális cselekedetet is elkövettem volna”.
A per november 27-ig zajlik majd, a bíróság ezt követően visszavonul ítélethozatalra. Az ítélet kihirdetése 2025 elejére várható.