Nahát, amint győzött Trump, a románok megint „átálltak”, ezúttal Ukrajna ügyében
A vasárnapi választás előtt vitáztak a román jelöltek és kiderült: még egy korábbi NATO főtitkár-helyettes is feladná a Krímet.
Az ukrán elnök annak kapcsán sem kertelt, hogy miért.
„A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében” – jelentette ki az ukrán elnök kedden az Európai Parlament soron kívüli plenáris ülésén, videókapcsolaton keresztül elmondott beszédben.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: az elmúlt ezer nap alatt Ukrajna egyszer sem árulta el a közös európai értékeket, sőt, nemzetközi partnereivel együtt sikerült megakadályoznia azt, hogy Oroszország elfoglalja, valamint azt, hogy „elvegye egy nemzet szabadságát. ”
Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök még Észak-Koreával az oldalán is kisebb, mint az összefogott Európa.
„Európa képes elérni a céljait. Ha biztosítani tudja az európai értékek megőrzését, el tud jutni a békéhez is” – hangoztatta. Az ukrán elnök aláhúzta: minden egyes orosz csapás vagy fenyegetés esetében határozott fellépésre, határozott válaszokra van szükség. „Folytatni kell azon törekvés megvalósítását, amely az orosz háborús képességek radikális csökkentésére irányul” – mondta.
Amíg a tankhajók üzemelnek, addig Putyin folytatni tudja a háborút . Tönkre kell tenni a szállítási láncokat, és szükség van a szigorú szankciókra is – hangoztatta Zelenszkij, majd úgy fogalmazott: „nem szabad visszariadnunk attól, hogy még többet tegyünk”, mivel Putyin háborút akar nyerni. „Minél több időt hagyunk neki, annál jobbak lesznek számára a feltételek” – tette hozzá beszédében az ukrán elnök.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a plenáris ülésen azt mondta: az elmúlt ezer nap az összetartozás ezer napja olyan testvérekként és családként, amelynek közös jövője van.
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke a frakció szónokaként felszólalva hangsúlyozta: elítéli Oroszország katonai agresszióját, az erőszakot, amely – szavai szerint – nemcsak a nemzetközi jog alapján jelent súlyos sérelmet, hanem morális szempontból is igazolhatatlan.
Hangsúlyozta: a háború Magyarország szomszédságában zajlik, a konfliktus elmérgesedése kíméletlen következményekkel járna. Magyarország ezért nem vesz részt az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokban, és ellenzi azokat a javaslatokat, melyek eszkalációhoz vezethetnek – húzta alá.
„Fájdalmunkat fokozza, hogy egyre nagyobb számban vesznek oda a fronton kárpátaljai magyarok, az ukrajnai magyar kisebbség tagjai is” – fogalmazott.
Kiemelte: ahogy az Európai Unió egésze, úgy Magyarország is erején felül segíti Ukrajnát. Történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját hajtja és hajtotta végre. Szavai szerint szembe kell nézni azzal, hogy az unió eddigi Ukrajna-stratégiája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem hozta el a háború végét. Gál Kinga szerint is mielőbbi tűzszünetre lenne szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
A vasárnapi választás előtt vitáztak a román jelöltek és kiderült: még egy korábbi NATO főtitkár-helyettes is feladná a Krímet.
Európa Ukrajna mellett áll a háború minden egyes napján, most és a jövőben is – húzta alá. Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács hamarosan leköszönő elnöke üzenetében azt írta, hogy az Ukrajna elleni ezer nap agresszió, az ezer nap áldozat és szenvedés ezer nap bátorságot és elszántságot is jelent.
Josep Borrell, az Európai Unió mandátumának végéhez közeledő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejegyzésében azt írta, ötéves megbízatása során egyik legjelentősebb feladata volt az európai támogatás mozgósítása Ukrajna számára. A támogatás fenntartására ösztönözve kiemelte: „a történelem a tetteink és reakcióink alapján fog megítélni bennünket”. Az EU továbbra is Ukrajna mellett áll – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Nyitókép: AFP