Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az európai gazdaság helyzetét jól szemlélteti két szám – kezdte meg a cikkét a Telegraph hasábjain Sam Ashworth-Hayes, a brit lap gazdasági elemzője az európai gazdasági helyzetről. 1992-ben, vásárlóerő-paritáson számolva, a német GDP/fő alig múlta felül az amerikai szintet, mindössze 257 dollárral állt jobban a germán nemzet.
2024-re azonban az amerikai előny közel 12 ezer dollárra nőtt.
Ez a különbség nem csupán Németország gazdasági hanyatlását tükrözi, hanem egy kontinensre kiterjedő stagnálás történetét is elmeséli.
2008-ban az amerikai GDP/fő 14 ezer dollárral haladta meg az európai uniós átlagot, míg 2023-ra ez a különbség már közel 20 ezer dollárra nőtt. Miközben az Egyesült Államok gazdasági növekedése 21 százalékot ért el, az EU mindössze 15 százalékos növekedést produkált. Az EU gazdasága, noha 100 millióval több lakost számlál, mostanra kisebb, mint az amerikai,
elvesztve azt a 3000 milliárd dolláros előnyt, amely még 1990-ben megvolt.
Egy generációnyi európai politikus számára a „stratégiai autonómia” – az az elképzelés, hogy az EU önállóan, külső függőség nélkül tud cselekedni – szimbolikus céllá vált. Emmanuel Macron francia elnök idén figyelmeztetett: „Európánk halandó. Meghalhat, és minden a döntéseinken múlik.” Ez a korszak, amikor az EU Oroszországtól vásárolta az energiát, Kínába szervezte ki a gyártást, és az USA-ra támaszkodott biztonsági kérdésekben, véget ért – állítja Macron.
Ahhoz azonban, hogy Európa valóban függetlenné váljon, képesnek kell lennie saját ipara fenntartására, hadseregének ellátására és versenyképességének megőrzésére a jövő technológiáiban – írta a szerző. Például vette a mesterséges intelligenciát: az Európai Számvevőszék szerint ennek fejlesztése „valószínűleg meghatározza az EU jövőbeli gazdasági fejlődését”. 2024 első felében azonban a globális AI-startupokba befektetett 35 milliárd dollár mindössze
6 százaléka érkezett Európába.
Az energiaköltségek szintén ellehetetlenítik az európai vállalkozásokat. Német cégek közel 18 penny-t fizetnek egy kilowattóra áramért, míg amerikai versenytársaik ennek alig több mint harmadát, 6,5 penny-t. Ez a különbség egyaránt sújtja az ipari és technológiai vállalatokat. Az energia a második legnagyobb költségtétel az autógyártásban, és a működési költségek 46-60 százalékát teszi ki adatközpontok esetében.
Miközben az Egyesült Államok a fosszilis energia kitermelésének növelését és az árak csökkentését tervezi, Európa továbbra is elsősorban a zöld átállásra fókuszál. Ennek következményei nem mindig pozitívak: Németország például tavaly bezárta az utolsó három működő atomerőművét, míg az Egyesült Államok éppen újranyitni tervezi a korábban lezárt Three Mile Island-i egységeket.
A magas energiaárakon túl az európai gazdaságra a túlzott szabályozás is ránehezedik. Az Európai Unió 2019 és 2024 között 13 ezer új jogszabályt fogadott el, szemben az amerikai 5500-zal. A startupokat különösen érintik ezek a terhek: az új AI-szabályozás például jelentős megfelelési költségeket róhat olyan cégekre, amelyek még nem is termelnek profitot.
Eközben az európai technológiai szektor alig él túl: az NVIDIA piaci értéke ma nagyjából
megegyezik a 18 legnagyobb EU-s vállalat együttes értékével.
A világ technológiai forradalma zajlik, ám Európa kívülállóként figyeli – a szerző szerint.
Európa gazdasági önállósága csak akkor valósulhat meg, ha képes technológiai lemaradását csökkenteni és érdemi növekedést produkálni. Ha ezt nem sikerül elérni, az EU könnyen egy gazdasági szempontból stagnáló, turistaparadicsommá degradálódott régióvá válhat, amely csupán árnyéka valamikori önálló hatalmának. A megoldás radikális változtatásokat igényel, de vajon készek-e erre az európai vezetők? – tette fel a kérdést a Telegraph szerzője.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
