Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az európai gazdaság helyzetét jól szemlélteti két szám – kezdte meg a cikkét a Telegraph hasábjain Sam Ashworth-Hayes, a brit lap gazdasági elemzője az európai gazdasági helyzetről. 1992-ben, vásárlóerő-paritáson számolva, a német GDP/fő alig múlta felül az amerikai szintet, mindössze 257 dollárral állt jobban a germán nemzet.

Ez a különbség nem csupán Németország gazdasági hanyatlását tükrözi, hanem egy kontinensre kiterjedő stagnálás történetét is elmeséli.

2008-ban az amerikai GDP/fő 14 ezer dollárral haladta meg az európai uniós átlagot, míg 2023-ra ez a különbség már közel 20 ezer dollárra nőtt. Miközben az Egyesült Államok gazdasági növekedése 21 százalékot ért el, az EU mindössze 15 százalékos növekedést produkált. Az EU gazdasága, noha 100 millióval több lakost számlál, mostanra kisebb, mint az amerikai, 

Egy generációnyi európai politikus számára a „stratégiai autonómia” – az az elképzelés, hogy az EU önállóan, külső függőség nélkül tud cselekedni – szimbolikus céllá vált. Emmanuel Macron francia elnök idén figyelmeztetett: „Európánk halandó. Meghalhat, és minden a döntéseinken múlik.” Ez a korszak, amikor az EU Oroszországtól vásárolta az energiát, Kínába szervezte ki a gyártást, és az USA-ra támaszkodott biztonsági kérdésekben, véget ért – állítja Macron.

Technológiai lemaradás és energiaárak nyomása

Ahhoz azonban, hogy Európa valóban függetlenné váljon, képesnek kell lennie saját ipara fenntartására, hadseregének ellátására és versenyképességének megőrzésére a jövő technológiáiban – írta a szerző. Például vette a mesterséges intelligenciát: az Európai Számvevőszék szerint ennek fejlesztése „valószínűleg meghatározza az EU jövőbeli gazdasági fejlődését”. 2024 első felében azonban a globális AI-startupokba befektetett 35 milliárd dollár mindössze 

Az energiaköltségek szintén ellehetetlenítik az európai vállalkozásokat. Német cégek közel 18 penny-t fizetnek egy kilowattóra áramért, míg amerikai versenytársaik ennek alig több mint harmadát, 6,5 penny-t. Ez a különbség egyaránt sújtja az ipari és technológiai vállalatokat. Az energia a második legnagyobb költségtétel az autógyártásban, és a működési költségek 46-60 százalékát teszi ki adatközpontok esetében.

Miközben az Egyesült Államok a fosszilis energia kitermelésének növelését és az árak csökkentését tervezi, Európa továbbra is elsősorban a zöld átállásra fókuszál. Ennek következményei nem mindig pozitívak: Németország például tavaly bezárta az utolsó három működő atomerőművét, míg az Egyesült Államok éppen újranyitni tervezi a korábban lezárt Three Mile Island-i egységeket.

Túlzott szabályozás és versenyképtelenség

A magas energiaárakon túl az európai gazdaságra a túlzott szabályozás is ránehezedik. Az Európai Unió 2019 és 2024 között 13 ezer új jogszabályt fogadott el, szemben az amerikai 5500-zal. A startupokat különösen érintik ezek a terhek: az új AI-szabályozás például jelentős megfelelési költségeket róhat olyan cégekre, amelyek még nem is termelnek profitot.

Eközben az európai technológiai szektor alig él túl: az NVIDIA piaci értéke ma nagyjából 

A világ technológiai forradalma zajlik, ám Európa kívülállóként figyeli – a szerző szerint.

A jövő kérdése: stagnálás vagy megújulás?

Európa gazdasági önállósága csak akkor valósulhat meg, ha képes technológiai lemaradását csökkenteni és érdemi növekedést produkálni. Ha ezt nem sikerül elérni, az EU könnyen egy gazdasági szempontból stagnáló, turistaparadicsommá degradálódott régióvá válhat, amely csupán árnyéka valamikori önálló hatalmának. A megoldás radikális változtatásokat igényel, de vajon készek-e erre az európai vezetők? – tette fel a kérdést a Telegraph szerzője.