History matters

Nyitókép: Shutterstock 

Donald Trump vártnál simább, fölényesebb győzelme sokkolta a Demokrata Pártot és a világ baloldali közvéleményét. A patás ördög visszatért, és ennek okait kutatják. Nyilván az lesz a vége, hogy nem eléggé haladó a nép, meg M1-et néznek Texasban, ezt már ismerjük. 

Pedig nem olyan bonyolult a történet. Ez sem. Négy évvel ezelőtt szoros volt a választás, s az utolsó pillanatban felbukkanó levélszavazatok döntöttek a szellemileg már akkor is öregecskedő és az eltelt pár évben folyamatosan méltatlan helyzetbe kerülő „Sleepy Joe” javára. Igaz, Trump sem fiatal, de ijesztő volt a kettejük közti különbség. Erről nem illett beszélni. Amikor 2020 végén érezhetővé vált a polgárháború hideg lehelete, sokan elintézték azzal, hogy az egykori üzletember hívei nem tudnak győzni, és majd lenyugodnak. Erre viszont nem volt módjuk. Akkor ugyanis már évek óta tartott a woke-féle kulturális forradalom. Kevesebb halottal, mint Kínában, de ahhoz mérhető kulturális-történelmi károkkal. Az amerikai história minden fontos pontját erőszakosan átíró, az egyetemi tanítást, a szabad véleménynyilvánítást ideológiai dogmákkal korlátozó, meséket, filmeket, márkákat betiltó, szobrokat ledöntő, Európába is betörő elmebetegség újabb lendületet kapott Joe Biden elnöksége alatt, és a világ számos pontján demokrácia-csendőri fellépéssel párosulva mutatta meg, milyen lesz a szép új világ. Egy bűnöző rendőri intézkedés közbeni halála miatt szabadult ránk is a szélsőbaloldali őrület legutolsó hulláma – ami persze csak ürügy volt az ámokfutásra. Ezért buktak meg a demokraták?