Harris csak ott nyert, ahol még azonosítaniuk sem kellett maguknak a szavazóknak? Utánajártunk!

Nyitókép: Beata Zawrzel/AFP

„Kamala Harris minden egyes államban nyert, ahol nem kérnek választói azonosítót... és egyetlen olyan államban sem nyert, ahol szükséges az azonosítás.” – állította egy november 6-i X bejegyzés, amely szinte 200 ezer reakciót kapott. 

A közösségi médiában gyorsan elterjedt ez a kijelentés, több nyelven és platformon, miközben Donald Trump éppen bejelentett elnöki győzelmét a 2024-es választásokon. 

A választói azonosítás körüli vita az Egyesült Államokban már régóta megosztja a törvényhozókat: míg egyesek szerint szükséges a választási csalások megelőzésére, mások azt állítják, hogy az azonosítási követelmények akadályozzák azokat, akik nem rendelkeznek hivatalos igazolvánnyal. 

Egy februári Pew Research Center felmérés szerint 

Ugyanakkor az online terjedő állítások nem állják meg a helyüket, és inkább azokat az alaptalan vádakat erősítik, hogy nem állampolgárok is szavaztak a választásokon.

Magyarics Tamást, az ELTE emeritus professzorát kérdeztük az ügy hátteréről. Íme, az ő meglátásai a közösségi médiában terjedő állítások és a valóság viszonyáról:

Hogyan értelmezi az interneten terjedő térképeket, és mennyire lehet megalapozott az a kijelentés, hogy Kamala Harris csak azokban az államokban nyert, ahol nem kérnek igazolványt a választóktól?

Ez a kijelentés túlzás – mondta Magyarics. A demokrata jelöltek az adott állam lakosságának összetétele, anyagi helyzete, ideológiai beállítottsága, iskolai végzettsége stb. miatt győznek ott, ahol győznek, elsősorban a keleti és a nyugati parti államokban. 

Egyáltalán, létezik olyan, hogy nem kérnek fényképes igazolványt a választóktól egyes államokban? Amennyiben igen, ők hogyan igazolják maguk?
 

Vannak olyan államok, ahol nem kérnek fényképes igazolványt; például 

– tette hozzá a volt nagykövet.

Mennyire megbízhatónak tartja a képen ábrázolt információkat, és valóban létezhet-e összefüggés a választói igazolvány követelményei és a választási eredmények között?

Ténylegesen léteznek ilyen anomáliák, de ezek nem döntő jellegűek.

Mennyire elterjedtek a választói igazolványra vonatkozó követelmények az Egyesült Államok különböző államaiban, és van-e különbség a szabályok között a demokraták vagy a republikánusok által irányított államok esetében?

Lehetnek különbségek az államok által megszabott követelmények között attól függően, hogy a helyi törvényhozás és a kormányzó melyik pártból kerül ki. 

Szakértői véleménye szerint mennyire gyakorolnak hatást a közösségi médiában megjelenő ilyen képek és állítások a közvéleményre?

A közösségi médiából tájékozódik a felmérések szerint az amerikai emberek többsége. 

Láthatunk-e bármilyen hosszú távú trendet az amerikai választói azonosítási törvények szigorításában vagy lazításában? 

A 2020-as választások után egyes államok, pl. Georgia megpróbált szigorítani a választási törvényen; elképzelhető, hogy a jövőben mások is követik a példáját, főleg, ha az általános hangulat az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodókkal szembeni szigorúbb törvényi szabályozást támogatja.

Milyen hatással lehetnek ezek a szabályozások a jövőbeli választásokra, és szükség van-e a szabályok egységesítésére, vagy továbbra is indokolt az államok autonómiája ezen a téren?

 Az Alkotmány jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy megszervezzék a választásokat, így csak alkotmánymódosítással lehetne változtatni a jelenlegi gyakorlaton. 

 Egyik esetben sincs közel sem ilyen többség jelenleg – zárta gondolatait a szakértő.