A Columbia Egyetem oktatója szerint ehhez az egyik első lépést a BRICS-csúcs jelentette.
Nyitókép: Alexander NEMENOV / AFP
„A BRICS-csúcstalálkozónak a neokon téveszmék végét kell jelentenie” címmel jelent meg a Common Dreams felületén véleménycikke Jeffrey D. Sachs-nak, a Columbia Egyetem oktatójának, aki egyben a rangos felsőoktatási intézmény Fenntartható Fejlődési Központjának vezetője is.
Sachs hangsúlyozta, hogy
a világ többsége nem akarja elfogadni az amerikai hegemóniát,
és inkább kész szembenézni vele, mintsem alávetni magát a diktátumainak”.
A szerző arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1990-es évek óta az amerikai külpolitika célja az „elsőbbség”, azaz a globális hegemónia volt. „Az Egyesült Államok módszerei a háborúk, a rendszerváltó műveletek és az egyoldalú kényszerítő intézkedések (gazdasági szankciók) voltak. Kazany pedig 35 olyan országot hozott össze, amelyek a világ népességének több mint felét teszik ki, és amelyek elutasítják az amerikai zsarnokoskodást” – vetette össze a két nagy tábort Sachs.
Ezt is ajánljuk a témában
Két út áll a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági tömbje előtt: vagy marad az eredeti elképzelésnél, és a jelenlegi globális intézményrendszer bővítéseként értelmezi magát, vagy nekiront annak a világrend gyors megváltoztatása érdekében. A soros elnök éppen Oroszország. Bonyolult csúcstalálkozó várható.
Az egyetemi oktató felidézte, hogy a csúcstalálkozó végén a résztvevők nyilatkozatot adtak ki, melyben kiemelték „az új hatalmi központok kialakítását, amelyek
egy igazságosabb, demokratikusabb és kiegyensúlyozottabb, többpólusú világrend útját kövezhetik ki”.
Továbbá egybehangzóan kijelentették, hogy „a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi felépítését úgy kell átformálni, hogy az jobban tükrözze napjaink realitásait”.
A BRICS-csúcson jelenlévő országok továbbá célba vették az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett szankciókat is, melyekről úgy vélekednek, hogy „aláássák az ENSZ Alapokmányát, a többoldalú kereskedelmi rendszert, valamint a fenntartható fejlődésről szóló és a környezetvédelmi megállapodásokat”.
Jeffrey D. Sachs írásában ismertette, hogy a neokonok globális hegemóniára való törekvésének „mély történelmi gyökerei” vannak. „A 19. században az a cél lebegett a szemük előtt, hogy Észak-Amerikát az őslakosok kiszorításával meghódítsák. A második világháború során az »amerikai század« eszméjét vallották, miszerint a háború után az USA áll világ élére. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával pedig az amerikai nagyzási téveszmék felerősödtek. Miután Amerika hidegháborús nemezise eltűnt,
a felemelkedő neokonzervatívok egy új világrendet képzeltek el, melyben az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom és a világ rendfenntartója.
Külpolitikai eszközeik a háborúk és a rendszerváltó műveletek voltak, amelyekkel a nekik nem tetsző kormányokat akarták megdönteni” – sorolta, hozzátéve, hogy „9/11-et követően a neokonok hét kormány megdöntését tervezték az iszlám világban, kezdve Irakkal, majd Szíriával, Libanonnal, Líbiával, Szomáliával, Szudánnal és Iránnal”.
Sachs arra is rámutatott, hogy a neokonok még az 1990-es években is azzal érveltek, hogy egyetlen ország vagy országcsoport sem mer majd szembeszállni az USA hatalmával. Zbigniew Brzezinski az 1997-ben megjelent A nagy sakktábla című könyvében is arról értekezett, hogy „Oroszországnak sem lesz más választása, mint hogy aláveti magát a NATO amerikai vezetésű terjeszkedésének, valamint az Egyesült Államok és Európa geopolitikai diktátumainak”.
Azonban Brzezinski döntően tévedett, és az „ő téves megítélése is hozzájárult az ukrajnai háború katasztrófájához. (...)
Oroszország határozott nemet mondott, és kész volt háborút indítani az amerikai tervek megállítására.
Az Ukrajnával szembeni téves számítások eredményeként Oroszország most győzedelmeskedik a csatatéren, miközben ukránok százezrei halnak meg” – magyarázta a Columbia Egyetem oktatója.
Sachs gondolatait ugyanakkor azzal zárta, hogy a BRICS-országok azonban még növekvő súlyuk ellenére sem tudják új hegemónként az Egyesült Államok helyére lépni. „Egyszerűen nincs meg a katonai, pénzügyi és technológiai erejük ahhoz, hogy legyőzzék az Egyesült Államokat. A BRICS-ek a gyakorlatban egy új és reális multipolaritást követelnek, nem pedig egy alternatív hegemóniát, amelyben ők irányítanak” – húzta alá.
A szerző továbbá úgy vélekedett, hogy az amerikai stratégáknak figyelembe kellene venniük a Kazanyból érkező, végső soron „pozitív üzenetet”. Mindezek után leszögezte, hogy
a neokonok globális hegemóniára való törekvése nem csupán kudarcot vallott, hanem az USA és a világ számára is költséges katasztrófát okozott,
véres és értelmetlen háborúkhoz, gazdasági sokkokhoz, a lakosság tömeges elvándorlásához és a nukleáris konfrontáció növekvő fenyegetéséhez vezetett”.
„Egy befogadóbb és igazságosabb többpólusú világrend ígéretes kiutat kínál a jelenlegi mocsárból, amely az USA és szövetségesei, valamint a Kazanyban találkozó nemzetek számára is előnyös lehet.
A neokonzervatív téveszméknek és az Amerikai Egyesült Államok által választott háborúk ideje lejárt.
Elérkezett a pillanat, hogy megújult diplomácia véget vessen a világban tomboló konfliktusoknak” – hangoztatta a szerző.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár nem szerezték meg a vezetést a Demokrata Pártban, mégis hosszú távban gondolkoznak, így „a harc folytatódni fog”.
Van, aki szerint az Egyesült Államok egy harmadik világbeli ország szintjére süllyedt.
Itt a Mandiner kisfilmje! Szakértők és elemzők a kampányfinisről, Donald Trump és Kamala Harris küzdelméről és a voksolás tétjéről.
Elegük van a politikai megosztottságból.
Újabb botrány az amerikai elnökválasztási kampányban, felháborodtak az illetékesek is.
Lehet Kínát szankcionálni, de vissza fognak ütni, úgy, hogy az fájjon.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
