Az elrettentés hidegháborús doktrínájától jócskán eltér, amit a ballisztikus rakétával Oroszország elkövetett – írják.
Nyitókép: KCNA VIA KNS / AFP
Oroszország csütörtökön egy több robbanófejjel ellátott, nukleáris képességű ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen, amely szakértők szerint az eddigi elrettentési doktrína egyértelmű megsértése.
A rakéta, amelyet Vlagyimir Putyin „több robbanófejes ballisztikus rakétaként” írt le, a háború újabb aggasztó eszkalációját jelzi, és új szintre emeli Moszkva konfliktusát a Nyugattal – riogat a CNN.
Bár a robbanófejek nem voltak nukleárisak, alkalmazásuk a hagyományos hadviselésben tovább fokozza a globális bizonytalanságot.
A hidegháború óta a ballisztikus rakéták az „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” (MAD) elvét testesítették meg, amely az atomháború elkerülésének alapját képezte.
Az ilyen fegyverek célja nem a harctéri használat volt, hanem a nukleáris fegyverek bevetésének megakadályozása. Azonban a szakértők, köztük Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének nukleáris információs projektjének igazgatója szerint a több robbanófejes rakéták (MIRV-ek) nem csupán elrettentésre szolgálhatnak, hanem egy esetleges első csapásra is ösztönözhetik az érintett feleket.
Az ilyen technológia alkalmazása egy „használd vagy veszítsd el” helyzetet teremthet, amely válsághelyzetben gyors támadásra kényszerítheti a feleket.
Ezt is ajánljuk a témában
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Ukrajna elleni háborúban már korábban is alkalmaztak nyugati nagy hatótávolságú eszközöket, például HIMARS rakétákat és Storm Shadow cirkálórakétákat,
amelyekkel az ukrán fegyveres erők hatékonyan támadták az orosz utánpótlási vonalakat és parancsnoki központokat.
Moszkva többször fenyegetett retorzióval ezen eszközök használata miatt, de a Nyugat továbbra is elkötelezett maradt a modern fegyverek biztosítása mellett.
Ezek az esetek is mutatják, hogy a háború eszkalációs szintje egyre magasabbra emelkedik, és most az orosz MIRV-ek bevetése új fejezetet nyitott a konfliktusban.
Ezt is ajánljuk a témában
A titkosszolgálati szakértő szerint az az egyetlen esélyünk, hogy két hónap múlva Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke.
Oroszország lépése figyelmeztetésként is értelmezhető más nukleáris hatalmak számára, amelyek szintén rendelkeznek MIRV technológiával.
Az Egyesült Államok, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország mellett India és Pakisztán is folyamatosan fejleszti hasonló képességeit. A szakértők szerint ez egy globális nukleáris fegyverkezési verseny új korszakát indíthatja el, amely tovább csökkenti a válságstabilitást.
Ahogy a világ egyre több MIRV-et állít rendszerbe, egyértelművé válik, hogy a globális biztonsági környezet sokkal veszélyesebbé vált.
Egy videó az új rakéta becsapódásáról itt nézhető meg:
Ezt is ajánljuk a témában
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A drónvadász KF41-es a megfelelő válasz a harctereken megjelent legújabb fenyegetésre.
Az ukrán elnök úgy véli, hogy az orosz dróntámadásokra csak egy többrétegű és költséghatékony légvédelmi rendszer adhat valódi választ.
„Oroszország ezzel meggondolatlanul veszélyes eszkalációt idézhet elő” – mondta Johann Wadephul.
Pattanásig feszült a hangulat a Közel-Keleten.
Kormányzati épületet ért találat a vasárnap éjszakai orosz légitámadás során az ukrán fővárosban.
Egy nap alatt kétszer is támadott Izraelt a jemeni húszi lázadók fegyveres csoportja.
Miért ünnepelnek a katolikusok egy barbár kivégzőeszközt? Végül is... a kérdés jogos: tényleg, miért állítjuk középpontba azt a fát, amelyen az Emberfia kínhalált szenvedett? Ádám Rebeka Nóra írása.
Mehringer Marci szerint szomorú, hogy a Beatrice egykori frontembere már nem lázadó.
