Nem érdeke Izraelnek, hogy nagy háború törjön ki a térségben – Nógrádi Györgyöt kérdeztük a forrongó közel-keleti helyzetről
A biztonságpolitikai szakértő szerint sok függ attól, milyen válaszcsapást tervez az iráni rakétaesőre Netanjahu.
A csehek blokkolták a közös EU-s nyilatkozatot, de baj van a magyarokkal is – csóválják a fejüket az Euractivnál.
Nyitókép: Philippe TURPIN / Photononstop / Photononstop via AFP
Ismét felszínre kerültek a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos nézeteltérések az Európia Unió tagországai között – írta az Euractiv.
Uniós diplomaták és tisztviselők szerint az EU jelenlegi válasza nem tartalmaz érdemi elemeket, és szükség esetén nem tudna tényleges választ adni, hozzátették, nem valószínű, hogy a blokk bármilyen kézzelfogható intézkedést tudna hozni a konfliktus megfékezése érdekében.
Legfeljebb erkölcsi felhívásokat tehetünk
– tették hozzá.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfői sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: „Izrael és Libanon szuverenitását egyaránt garantálni kell, és minden további katonai beavatkozás drámaian súlyosbítja a helyzetet, ezért azt el kell kerülni”.
Az EU külügyminisztereinek rendkívüli megbeszélését követően Borrell bejelentette, hogy az EU tagok közös nyilatkozatot tesznek közzé a kérdésről. Mivel azonban nem sikerült a kérdésben egyhangúságot elérni, ezért kénytelen volt csak egy önálló nyilatkozatot kiadni.
Leginkább Csehország akadályozta a közös nyilatkozat elfogadását, amely Izrael és a Hezbollah közötti „azonnali tűzszünetre” szólított volna fel, és elítélte a Libanonban a „szárazföldi behatolás” során megölt civilek számát. Prága kifogásolta a szöveget, mert az „egyoldalúan korlátozza Izrael önvédelemhez való jogát a Hezbollahhal szemben, és követelte a Hezbollahnak Izrael határairól való visszavonásáról szóló szöveg hozzáadását” – mondta az Euractivnak egy cseh szóvivő.
Több, Izrael elkötelezett támogatójaként számon tartott ország, köztük Magyarországnak és Ausztriának, a közelmúltban több olyan közös uniós kezdeményezést is sikerült megakadályozniuk amelyeket túlságosan kritikusnak tartottak Tel-Avivval szemben.
Ez nevetséges; befolyásolni és közvetíteni akarunk, mintha valamilyen súlyunk lenne a konfliktusban, de még egy közös nyilatkozatot sem tudunk kiadni,
mert az egyik ország finnyáskodik olyan megfogalmazások miatt, amelyek nem is mennek messzire” – viccelődött egy uniós diplomata a hétfői tárgyalások után.
Egy másik uniós diplomata kijelentette: „Ne áltassuk magunkat, az EU befolyása ebben az ügyben valóban korlátozott,
nincs befolyásunk.”
„Miközben továbbra is sürgetjük Iránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden támadással, az európai vezetőknek arra is fel kell használniuk kollektív befolyásukat, hogy lebeszéljék Izraelt a folyamatos eszkalációról, és azonnali tűzszünetre kényszerítsék” – mondta Julien Barnes-Dacey, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatója az Euractivnak.
„Ennek magában kell foglalnia az Izraelnek történő fegyvereladások felfüggesztését és az EU-nak az országgal kötött társulási megállapodás felülvizsgálatát, amely a kétoldalú kapcsolatok alappillére és a gazdasági befolyás egyik legfontosabb forrása” – tette hozzá Barnes-Dacey.
Barnes-Dacey azt is hangsúlyozta: „Az európaiaknak szorosan együtt kell működniük az Arab-öböl menti államokkal, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra, hogy használja katonai befolyását Netanjahuval szemben, mielőtt még túl késő lenne”.
Borrell az Euractivnak elmondta, hogy az egyik példa lehet a Spanyolország és Írország által szorgalmazott Palesztina függetlenségének elismerésére való hajlandóság tesztelése, hogy „lássuk, hány ország akarja ezt együttesen megtenni”.
Több európai ország kész elismerni a palesztin államiságot, valamint több uniós tagország már most is elismeri.
Ezt is ajánljuk a témában
A biztonságpolitikai szakértő szerint sok függ attól, milyen válaszcsapást tervez az iráni rakétaesőre Netanjahu.
***