Beintett Németországnak az albán miniszterelnök: hozzá nem vihetik a migránsaikat
Keressenek „más partnert”, ő már az olaszoké.
Kiüresítenék az olasz-albán migrációs megállapodást.
Nyitókép: Jose Antonio SEMPERE / AFP
Pénteken került bíróság elé az olasz-albán migrációs megállapodás keretében Albániába utalt első migránsok ügye.
Emlékeztetőül: Olaszország és Albánia abban állapodtak meg, hogy az Olaszország által a Földközi-tengerből kimentett férfi migránsokat egy külön erre a célra létrehozott albániai táborba szállítják kérelmük elbírálására. Deportálásuk innen gyorsan megtörténik majd az EU területére való belépésük nélkül, amennyiben kiderül, hogy biztonságos országból származnak. A deal Olaszországnak 160 millió eurójába kerül és öt éven át tart.
Ezt is ajánljuk a témában
Keressenek „más partnert”, ő már az olaszoké.
A római polgári bíróság bevándorlásügyi tanácsa pénteki ítéletében úgy döntött,
hogy az első migránsokat, akiket Olaszország Albániába küldött, Olaszországba kell szállítani, mert származási országaik „nem biztonságosak”
– számol be a European Conservative.
Az érintett 16 migráns Bangladesből és Egyiptomból származik, ez okozza a bonyodalmakat. Ezen országok ugyanis azon 22 ország közé tartoznak, amelyek nemrég kerültek rá Róma „biztonságos” – azaz: üldöztetés, kínzás, illetve önkényes erőszak által nem jellemzett – országokat tartalmazó listájára. Ugyanakkor ezen országok némelyike úgy került rá a listára, hogy bizonyos területeit az olasz kormány „nem biztonságosnak” nyilvánította.
Az Európai Unió Bírósága szerint egy országot csak egészben lehet biztonságossá vagy nem biztonságossá nyilvánítani, részenként nem; erre az ítéletre hivatkozott a római bíróság. A 16 migráns azóta már Olaszországban van.
Carlo Nordio olasz igazságügyi miniszter tiltakozott az ítélet ellen.
Az nem lehet, hogy a bíróság definiáljon egy államot biztonságosnak vagy kevésbé biztonságosnak – ez magas szintű politikai döntés”
– vélekedett a miniszter, aki szerint a bíróságok nem politizálhatnak, hiszen egy ilyen döntés diplomáciai incidenshez is vezethet, például ahhoz, hogy „egy baráti országot, Marokkót nem biztonságosnak nyilvánítsák”. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a bíróság azon az alapon nyilvánít nem biztonságosnak egy országot, hogy ott még léteznek olyan gyakorlatok, melyek az olasz jogrendszerből már eltűntek – ilyen a testi fenyítés vagy a halálbüntetés –, akkor például az Egyesült Államokat is nem biztonságosnak kellene nyilvánítani.
Giorgia Meloni miniszterelnök szerint a bíróság „előítéletesen” döntött, azzal a céllal, hogy semmissé tegye az olasz-albán megállapodást, s az ítélet jelentős mértékben megnehezíti kormánya harcát az embercsempészekkel szemben.
Matteo Piantedosi belügyminiszter szerint a kormány fellebbez majd az ítélet ellen.
A legnagyobb kormánypárt, Meloni Olaszország Fivérei (FdI) pártja az X-en azt írta: „a bíróság átpolitizált szélsőségei azt gondolják, hogy az igazságügyön keresztül megkerülheti a népakaratot. Ez nem fog sikerülni, az olaszok a mi oldalunkon állnak.”