Izrael kapott egy szűk időablakot az amerikai választásig – Robert C. Castel a Mandinernek

Nyitókép: Izraeli harci járművek a libanoni határ közelében/Amir Levy/Getty Images

Az izraeli hadsereg hétfő este átlépte a libanoni határt és szárazföldi hadműveletbe kezdett a Hezbollah ellen. Az akcióra azután kerül sor, hogy a síita terrorszervezet az elmúlt egy évben több mint nyolcezer rakétát lőtt Izraelre, azt állítva, hogy ezzel a Hamász gázai harcát támogatja. 

Az elmúlt hetekben az IDF likvidálta a Hezbollah szinte teljes vezetését, köztük a szervezet fejét Haszan Naszr Alláht. Mindezek mellett több száz terrorista válhatott harcképtelenné egy szeptemberi incidensben, amely során több ezer Hezbollah tag csipogója és kézi vezérlője robbant fel. Ugyan a zsidó állam nem vállalt felelősséget az elképesztő akcióért, de nincs sok kétség afelől, ki állt a robbanások mögött. 

Az elmúlt héten Izrael növelte a bejrúti légicsapások intenzitását, és felszólította libanoni lakosokat, hogy távozzanak a Hezbollah állasainak közeléből. Ezt követően indult meg hétfőn a szárazföldi invázió, amelyet az IDF „korlátozottnak” nevezett – amire hétfő este Irán Izraelt érő rakétacsapásokkal válaszolt.

Izrael indítékairól és céljairól Robert C. Castelt, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját és az NKE kutatóját kérdeztük. A szakértő először is tisztázta mit jelent, hogy Izrael „korlátozott” hadműveletet hajt végre Libanonban. 

A közvetlen cél az, hogy azok a polgárok, akiknek evakuálniuk kellett az otthonaikat a libanoni határ mentén, visszatérhessenek a házaikba, hogy ne fenyegesse őket a Hezbollah. Mi ez a fenyegetés tulajdonképpen? A legnagyobb fenyegetés az egy olyan betörés, mint amit a Hamász hajtott végre október 7-én. A másik fenyegetés pedig a páncéltörő rakétáknak a tüze, ami pontos célpontokat tud eltalálni. Nagyon sok ház megsérült ezekben az északi településekben, ezek miatt a páncéltörő rakéták miatt” – fejtette ki Castel.

Hozzátette: a cél tulajdonképpen az, hogy annyira hátra tolja a Hezbollah állásait az IDF, hogy a páncéltörő rakéták ne érjék el Észak-Izraelt. A szárazföldi akció nehézségeivel kapcsolatban elmondta: Libanon déli részén is vannak ugyan föld alatti alagutak, de az izraeli feltételezések szerint a régió geológiája miatt ezek közel sem olyan hosszúak, mint Gázában.

Izrael felkészült a Hezbollah ellen

Az elmúlt hetekben Izrael szinte sokkoló precizitással fejezte le a Hezbollah terrorszervezetet. A gázai hadművelet során úgy tűnt, az IDF-et gyakran érték váratlan helyzetek: október 7. is sokk volt, de meglepetést jelentett a „gázai metró” nagysága is. A biztonságpolitikai szakértő szerint ennek az az oka, hogy az IDF sokkal jobban felkészült a Hezbollah ellen, mert nagyobb fenyegetésnek tartotta.

„Izraelben Gázára soha nem tekintettünk egzisztenciális fenyegetésként. Libanont viszont annak tartottuk. A második libanoni háború óta, ami Izraelben nem számított kirobbanó sikernek – amivel vitatkoznék –, olyan szintű fenyegetésként érzékeltük a Hezbollah-t, hogy hatalmas erőforrásokat fektetett bele az ország, és látjuk ennek az eredményét. Ugyanolyan ez, mint amikor van valakinek két vizsgája. 

– fejtette ki Castel.

Mi lenne Izrael számára a siker?

A szakértő szerint Izraelnek két célja van Libanonnal kapcsolatban: katonai siker és politikai siker. Az első nagyban függ az Izraeli Védelmi Erők teljesítményétől, míg a második a libanoniakon is múlik. „Ha sikerül elérni Libanonban azt, amit Gázában elértünk, és sikerül a Hezbollah-t visszagörgetni néhány évtizeddel, és egy terrorhadsereg helyett egy gerillaszervezetté vagy esetleg terrorszervezetté redukálni a képességeit, az egy katonai siker lenne.” Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ne jelentenének fenyegetést, azonban ez már nem reguláris katonai fenyegetés. 

Ez kicsit olyan, mint amikor bemegy egy bankba a bankrabló, és csak ő az egyetlen, akinek van fegyvere, és sakkban tart ott mindenkit. Ha a Hezbollah kezéből el lehetne venni ezt a fegyvert, akkor helyre lehetne állítani Libanont. Megnyílna az út arra, hogy a libanoni állam visszakapja az erőszak alkalmazásának a monopóliumát, és újra fölépítsék a libanoni államot, aminek a belsejében nincs egy másik állam, amely még egy idegen hadsereg felett is parancsol” – mondta Castel.

Azonban a szakértő szerint Libanon helyreállítása nagyban múlik a libanoni társadalmon és a nemzetközi szereplőkön is.

A Hamász veszített, de nem akarja elismerni

A gázai hadművelettel kapcsolatosan a szakértő elmondta:

Mint elmondta: Színvárnak, a Hamász gázai vezetőjének a terve október 7-e óta az volt, hogy ki fog törni egy szélesebb közel-keleti háború, és nekik csak addig kell kitartaniuk, ameddig ez a háború kitör, és akkor ez tehermentesíti őket és leveszi a vállukról az izraeli nyomás jelentős részét. 

„Ha azt látják, hogy a Hezbollah bedobja a törölközőt vagy teljesen vesztésre áll, akkor valószínűleg ők is politikailag irányt fognak váltani. S láthattuk, hogy a Hamász politikai vezetőinek külföldön sincs immunitásuk.”

Amerika szerepe

A szakértő megjegyezte: Izrael tisztában van azzal, hogy kevés ideje van cselekedni. Az amerikai választásig felszabadul az amerikai nyomás alól, mert Bidenék félnek a szavazóktól. 

Abban a pillanatban, amikor az amerikai Demokrata Pártnak nem kell már tartania a különböző szavazóktól, az evangéliumi keresztényektől és a zsidó szavazóktól, akkor meg fogjuk tapasztalni a hangnem bekeményedését. Tehát szerintem november 6-án Biden úr már másképp fog beszélni, és drámai változást fogunk látni az amerikai hozzáállásban.”