A nukleáris robbanások és a földrengések szeizmikus jelei több kulcsfontosságú módon eltérnek, bár hasonlóságok is lehetnek.
Nyitókép illusztráció. Fotó: AHMAD AL-RUBAYE / AFP
„A szombat esti iráni földrengéssel kapcsolatban vad spekulációk keringenek a médiában.
Földrengés volt-e vagy földalatti atomkísérlet?
Nos, ez egy olyan kérdés amire a szeizmológusok igen egyértelmű választ tudnak adni.
A nukleáris robbanások és a földrengések szeizmikus jelei több kulcsfontosságú módon eltérnek, bár hasonlóságok is lehetnek. Íme egy rövid összehasonlítás arról, hogyan különböznek:
1. Az energia felszabadulásának forrása:
Nukleáris robbanás: Az energia szinte azonnal egyetlen ponton szabadul fel a föld alatt, éles és intenzív szeizmikus jelet hozva létre.
Földrengés: Az energia fokozatosan szabadul fel, amikor a kőzet egy törésvonal mentén megszakad, ami összetettebb szeizmikus jelet eredményez.
2. Szeizmikus hullámok:
Nukleáris robbanás: Erősebb P-hullámot (kompressziós vagy elsődleges hullám) hoz létre az S-hullámhoz (nyíróhullám) képest. A P-hullám dominál, és a hullámok szimmetrikusabbak minden irányban az epicentrumtól.
Földrengés: Jellemzően mind erős P-hullámokat, mind S-hullámokat hoz létre, az S-hullámok gyakran erősebbek, mint a P-hullámok. A földrengés jelei gyakran aszimmetrikusak és bonyolultabbak a hullámformákban.
3. Mélység:
Nukleáris robbanás: Általában viszonylag sekély mélységben történik, ami befolyásolja a szeizmikus hullámok terjedését.
Földrengés: Különböző mélységekben történhet, sekélytől a földkéreg mélyebb rétegeiig.”
Kapcsolódó vélemény
Ha kevés a veszítenivalója, Irán dönthet úgy is, hogy az „all in” stratégia belengetésével igyekszik elrettenteni az ellenségeit.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Csercsa Balázs szerint bármit is állít a Tisza Párt, valójában igent mondanának a háborúra, és a kezdetek óta együtt dolgoznak elismert külsős szakértőkkel, mint például Kéri Lászlóval vagy feleségével, Petschnig Mária Zitával.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
Jó tanács belső zavargásoktól megrendült rezsimeknek: nem érdemes közben drónokat küldeni a világ első számú szuperhatalma ellen.
Szijjártó Péter közölte a nagy hírt.
A vasúti alkalmazott – beilleszkedett bevándorló – csak a jegyét kérte, de a bliccelő felugrott, és elkezdte csépelni a kalauz fejét.
