Amint a választások véget értek, a tagállamoktól további követelések hangzottak el. Természetesen minden kormánynak megvannak erre a maga okai. A lényeg az, hogy a 27 tagállam nem hisz az európai menekültügyi rendszer nemrég ünnepelt reformjában. Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormányok csak választási okokból – nevezetesen az európai választásokon a szélsőjobboldaltól való félelem miatt – egyeztek bele a közös menekültügyi paktumba. Néhány héttel később ismét választási okokból – nevezetesen a szélsőjobboldali választási sikerektől való félelem miatt az egyes nemzetállamokban tartott választásokon – de facto hatástalannak nyilvánították az új rendszert.
Aki ma elfogad egy reformot, majd holnap lebontja azt, az kockáztatja a hírnevét. Ez aláássa a politikába vetett bizalmat. Jó okunk van arra, hogy szigorúbb európai menekültügyi politikát követeljünk, de ennek európai szintűnek kell lennie, különben Európa a renacionalizálódást kockáztatja – jegyezte meg a cikk, ugyanis a szerző szerint „nem kell ahhoz Putyinnak lenni, hogy e fejlemény láttán feltegyük magunknak a kérdést:
az egész EU egy kártyavár?”