Orosz befolyásolástól tart a Nyugat a vasárnapi moldovai választáson
Elnököt választ és az EU-csatlakozásról dönt a kelet-európai ország.
Moldova európai jövője a tét a vasárnapi EU-népszavazáson és elnökválasztáson. Ha elutasítják az uniós perspektívát, orosz befolyási övezet lesznek.
Nyitókép: Moldovai állampolgárok szavaznak Moszkvában a kihelyezett szavazóhelyiségekben 2024. október 20-án / fotó: SEFA KARACAN / Anadolu via AFP
Moldovában arról szavaznak vasárnap, hogy a kelet-európai ország alkotmányába belefoglalják-e az európai uniós aspirációt. Az utolsó felmérések egy kis EU-párti fölényt mutattak (a megkérdezettek 52-53 százaléka jelezte, hogy igennel voksol majd), de a sok bizonytalan szavazó és a feszült, dezinformációtól zavaros helyzetben minden megtörténhet, akár az is, hogy az előrejelzések ellenére a többség elutasítja a referendumot feltett kérdést, az uniós integráció útját.
A Politico publicisztikája felveti a kérdést, hogy
a moldovaiak meglephetik-e a közvéleményt úgy, ahogy 2016-ban a brexit-népszavazáson a brit választók tették?
A moldovai szavazók vasárnap még utoljára mérlegelhetik az ország hosszú távú geopolitikai jövőjével kapcsolatos lehetőségeket, és a kapcsolt elnökválasztáson voksolhatnak a hivatalban lévő elnök, az EU-barát Maia Sandu újraválasztásáról, illetve leváltásáról is.
Sandu stábja abban reménykedik, hogy a párhuzamos, egyidejű választás egymást erősíti, és mivel mindkét szavazás esetében a közvélemény-kutatások az EU-párti alternatívának jeleztek többséget, így a kormány két legyet csaphat egyszerre.
A Politico vendégszerzője, Benton Coblentz azonban felhívja a figyelmet, hogy az ország rossz gazdasági helyzete, a háború okozta infláció rossz kormányzati kezelése miatt a Sandu-kabinet megítélésére nem rózsás, így
a dupla voksolás akár alkalom is lehet a nagyszámú elégedetlen polgárnak a nemtetszése kifejezésére,
ami a közvéleménykutatók által is jelzett szoros versenyben még a visszájára is fordulhat: az EU-szimpatizáns kormány bukásához vezethet.
A Truman National Security Project kutatója szerint az ellenzék esélyeit rontja, hogy nem sikerült egy közös jelöltet állítaniuk a regnáló államfő ellen, az üzeneteik pedig nincsenek összhangban: egyesellenzéki pártok a nem szavazat leadására, mások a voksolástól való tartózkodásra buzdítják híveiket.
Ahogy lapunk megírta, a kampány üzeneteibe külföldi érdekeket tükröző dezinformációs erőfeszítések is beleszövődnek:
Moldovában erős az orosz befolyás a gazdaságban, a politikai rendszerben, a hagyományos és a közösségi médiában is.
A nem-kampányt nyíltan támogatták orosz pénzekkel: nemcsak az óriási EU-ellenes közösségi médiás hírdömpinggel, de szavazatok megvásárlásával is, a moldovai rendőrség szerint 130 ezer szavazó kapott pénzt azért, ha nemmel voksol.
A szerző szerint vasárnap eljött Moldova brexit-pillanata: a választópolgárok két jövő között dönthetnek, élet az EU-ban, vagy élet az EU-n kívül.
Ha a nem-tábor győz, a kisinyovi kormány elveszti legitimitását,
de a 2025-ös parlamenti választáson még korrigálni lehet mindkét politikai oldalnak a mostani voksolás eredményét. Mégis, ha a nem szavaztok lesznek többségben, a 2016-os brithez hasonló nehéz helyzet állhat elő Moldovában is.
Ezt is ajánljuk a témában
Elnököt választ és az EU-csatlakozásról dönt a kelet-európai ország.
--