„Ukrajna a jövőben NATO-tag lesz. Erről döntöttünk Washingtonban. A kérdés most tehát a kronológiáról szól” – mondta Mark Rutte, NATO-főtitkár.
Nyitókép: Xose Bouzas / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP»
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Ukrajna 33. vagy 34. tagként csatlakozik a szövetséghez – írja az Európai Pravda. Rutte egy nappal azután beszélt erről, hogy Volodimir Zelenszkij elnök bemutatta „győzelmi tervét”, amelynek egyik pontja, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba.
„Jelenleg úgy néz ki, hogy Ukrajna lesz a 33. tag. De lehet, hogy valaki más is előbb fog felbukkanni, mint ők. De Ukrajna a jövőben NATO-tag lesz. Erről döntöttünk Washingtonban. A kérdés most tehát a kronológiáról szól”
– mondta a NATO-főtitkár. Rutte úgy véli, hogy a NATO tagok azokra az erőfeszítésekre összpontosítanak, amelyek megerősítik Ukrajna tagságát. „Tehát ha van egy konkrét kérdés, hogy »Mikor?«, arra most, ezen a ponton nem tudok válaszolni. De dolgozunk mindezeken a területeken, hogy egy napon valóban NATO-taggá váljanak” – tette hozzá Rutte.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerinte „rosszul megszerzett, rosszul végrehajtott, rossz kalkulációk alapján kialakított stratégiával ment bele ebbe a háborúba az Európai Unió, amiért a Bizottság elnök asszonyát terheli elsősorban a felelősség”.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
A francia elnök is elkezdett mozgolódni.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
