Az osztrák FPÖ-szavazók is meg lettek fejtve: tanulatlanok!

(Nyitókép: ALEX HALADA / AFP)

„Az FPÖ ott gyűjtötte a legtöbb szavazóját, ahol a társadalom többségét nem a magas képzettségűek, hanem jóval inkább a közép- vagy alapfokú végzettséggel rendelkezők alkotják” – állapítja meg a Telex az ausztriai választásokat elemezve.

– már csak azért is, mert a legeslegszabadságpártibb falucskában a lakosságszámra tekintettel mindösszesen 34 szavazatot gyűjthetett be a párt, míg a művelt Bécsben 166 ezret (többet, mint Karintiában, pedig az a tartomány aztán igazán bekékült, noha a legalacsonyabb végzettségűekből arányaiban náluk van a legkevesebb). Ehhez képest az egyetemet végzettek körében hasító Zöldek csak 99 ezer voksot kaptak a fővárosban, úgy, hogy 2019 óta 70 ezret veszítettek,

Teljesen nyilvánvalóan nagyrészt az ÖVP terhére, és valószínűleg nem azért, mert ÖVP-szavazók tömegei veszítették el felsőfokú végzettségüket.

De ne kötekedjünk: fogadjuk el, hogy a magasan képzett bécsiek körében bezzeg következetesen az a baloldal a legnépszerűbb, amely szükségesnek tartja, hogy a városi óvodákba történő beiratkozásnál a szülő hét lehetőség közül választhasson gyermeke nemének megadásánál:

Tájékozott bécsieknél ugyanis ezek szerint előfordulhat, hogy az óvodai jelentkezésig nem szereznek tudomást gyermekük neméről, nem pelenkázzák vagy ilyesmi, és így pont kapóra jön nekik, hogy ott van opcióként az „ismeretlen” is. Ennél már csak a „nyitott” vall nagyobb bölcsességre – micsoda kimeríthetetlen vizsgálati alapanyagot nevel a jövő pszichiátereinek az,

és róla beszélve következetesen semleges névelőt használjon. Ha már az iskolába kerülő bécsi gyerekek egyharmada nem beszél annyira németül, hogy követni tudja a tanórákat, legalább a gendereikre kellően odafigyelnek az oviban.

Ellenben a Telexéhez képest kétségkívül messze megalapozatlanabb, de legalább empirikus ismereteken alapuló megállapításom a következő: minél magasabb az FPÖ és az ÖVP összesített szavazataránya egy adott településen, és azon belül is minél erősebb a szabadságpárti vonal,

Hogy ott egyszerre woke- és burkamentes telelésben vagy nyaralásban lehet részünk, melynek során ízesen beszélő helyi arcokba fogunk botlani úton-útfélen. Statisztikailag nem feltétlenül releváns saját tapasztalataim szerint a 40 százalék körüli FPÖ- és szintén 40 százalék körüli ÖVP-szavazó már elég megbízható indikátor (különböző tiroli völgyekben, köztük a Zillertal környékén, valamint a Dachstein déli oldalán érdemes például keresgélni),

A hírportálokon Ausztria legmagasabban fekvő települése, az 1653 méteren, a svájci határon található Spiss fut nagyot, amely visszatérően az FPÖ fellegvára: ezúttal a választók kétharmadától kapott bizalmat, a második helyezett ÖVP-nek így csak szűk 20 százalék jutott; a szocik 0 darab voksot gyűjtöttek be. Akárhova nézünk, 2000-2800 méter magas hegyek, a domboldali falu közepén csinos templom, körülötte elszórtan az alpesi házikók, köztük virágos rétek (igaz, vidáman lepkét kergető óvodások nélkül – az 5 éven aluliak száma mindösszesen három fő, termékenységi rátában sajnos ott sem erősek).

ráadásul azt se lehet mondani, hogy nem befogadók: az elmúlt öt évben felbukkant két zöldpárti szavazó mellett nem kevesebb mint 18 százaléknyi külföldi él közöttük – mindegyikük nyugat-európai.

Salzburg tartományban Zederhaus lakosságának szintén csupán 4,5 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, viszont máig is őriznek (és az átlagnál némileg kedvezőbb demográfiai mutatóiknak köszönhetően tovább is adnak) egy háromszáz éves helyi hagyományt, amelynek keretében

– a falu 49 százalékban az FPÖ-t választotta, 36 százalékban az ÖVP-t. A liberálisok és a Zöldek együttvéve nem értek el 5 százalékot, ahogy a korábbi választásokon se. Coffee to go nincs a faluban, helyette negyvenféle házi pálinka és likőr kapható, köröskörül pedig nagyjából ezer marha és juh legelész. A külföldi lakosok aránya 0,94 százalék, a munkanélküliség 2 százalékos – hetedannyi, mint Bécs Favoriten kerületében és ötödannyi, mint Bécs egészében, pedig ott aztán tényleg karnyújtásnyira egy világváros összes lehetősége.

Akkor viszont mégis kellene valami magyarázat arra, hogy miközben a diplomások aránya 2019 óta Ausztria-szerte több mint 2 százalékponttal nőtt, az FPÖ-n kívüli politikai erők (a növekvő, de parlamenten kívüli kispártokat is jóindulatúan beleszámítva) összességében 12,3 százalékponttal gyengültek, az FPÖ pedig 12,7 százalékkal erősödött.

***