Az ígéret szép szó... – Trump és Harris is hatalmasra emelte a tétet

Nyitókép: Az AFP montázsa Kamala Harris és Donald Trump elnökjelöltekről 2024. augusztus 3-án  /  fotó: Brendan Smialowski and ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP

Egy héttel a 2024-es elnökválasztás előtt rengeteg szubjektív és személyeskedő kommunikációs manőver uralja a két jelölt párharcát, amelynek két nagy terepe a média és a kampányesemények helyszínei.

Kamala Harris beugró ember volt Joe Biden menthetetlen újraválasztási kísérletét követően a demokratapárti elnökjelölti posztra, de megmentette a kormányzó pártot: gyakorlatilag csak egy kampányfinisre maradt ideje, mégis 

Donald Trump egy hanyatló mentális állapotú vetélytárs ellen lépett ringbe ősszel, ráadásul a butleri merényletkísérlet szinte behozhatatlan lélektani előnybe hozta, de Harris belépésével és kiegyensúlyozott kampányteljesítményével a verseny mégis kiegyenlítetté vált a kampány célegyenesére.

A kormányzópárti jelölt szerepe mindig attól függően hálás vagy hálátlan, hogy az elmúlt ciklusban miként kormányoztak – Kamala Harris négy éven át Biden alelnöke volt, a kormányzati teljesítményért kapcsolt felelőssége van, és mivel ez az ő esetükben 

és a gyenge teljesítmény számonkérésére kellene reagálnia.

Trump részben ezt a bíráló szerepet viszi, részben azonban polarizáló üzeneteket fogalmaz meg, amellyel ugyan összerántja saját szavazótáborát, új társadalmi szegmenseket, bizonytalan szavazókat azonban nehezen szólít meg. Trump is volt egy cikluson át vezető, így valamiféleképpen ő is szembesíthető saját elnöki performanszával; lehet úgy érvelni ellene, hogy aki nem rá voksol, az nem akarja még egyszer a „trumpi” Amerika visszatérését.

A két nagy párt ideológiai irányai, programjai, államvíziói kevéssé változtak az évtizedekkel: a markáns megkülönböztető jegyek 2024-ben is ismertek a választók előtt, 

Ezeket a vonalakat csak cizellálja a két elnökjelölt habitusa, egyéni világlátása, tanácsadói köreik programolása.

Melyek a főbb ígéretek?

1. Gazdaság:

Donald Trump tisztában van azzal, hogy az inflációs helyzet sok amerikai életminőségét rontotta, ezért ez az a terület, ahol biztosan fogást találhat a Biden-kormányzaton („rosszabbul élünk, mint négy éve”). Azt ígéri tehát, hogy 

Alacsony FED-alapkamatot, adócsökkentést és kevesebb bürokratikus szabályozást ígér, és azt is, hogy az illegális bevándorlók kitoloncolásával a lakáspiac is fellélegzik majd.

Kamala Harris első „száznapos” prioritása az, hogy a dolgozó családok számára csökkentse az élelmiszer- és a lakhatási költségeket, ennek érdekében árstopot vezetne be az alapvető élelmiszerek vásárlására, valamint állami támogatással segíteni az első lakást vásárló polgárokat. Összességében a vállalása az amerikai középosztály felemelése.

Joe Biden gazdaságpolitikai eredményeit nagyban rontotta az elnökség első felét megnehezítő járványhelyzet, a gazdasági helyreállás azonban mára jó ütemben zajlik, nagy infrastrukturális beruházások történnek, a tiszta energiaforrásokra való áttérés is elindult, a foglalkoztatási mutatók is jók, ugyanakkor az infláció kezelésében a kormányzat nem tudott áttörő eredményeket felmutatni, az amerikai lakosságot pedig az árdrágulás mélyen érinti.

2. Adópolitika:

Donald Trump adócsökkentést ígér (mind a magánszemélyek, mind a vállalatok adóját csökkentené), 

Úgy számolja, hogy ezzel beindulna a fogyasztás, az hatással lenne a gazdasági növekedésre, és ezzel párhuzamosan a kieső adóbevételeket pótolnák az importra kivetett emelkedő vámtarifák.

Kamala Harris szerint meg kell adóztatni a nagyvállalatokat, illetve a 400 ezer dollárnál nagyobb éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket, ugyanakkor a szegényebb családok adóterhein enyhítene, így például családi adókedvezményeket vetne be.

A demokraták hagyományosan a „nagy állam” hívei, Harris sem különb, kiterjedt szociális programjainak finanszírozását adónövelésből biztosítaná.

Elemzők szerint mindkét adópolitika növelné az amúgy is elszállt amerikai költségvetési hiányt, de a Trump-terv jobban.

3. Kereskedelem:

Donald Trump egyik központi üzenete, hogy a költségvetési stabilitás egyik támasza a megnövelt vámbevétel lenne. 

és még nagyobb tarifát az olcsó kínai termékekre.

Ezzel szemben Kamala Harris úgy látja, a megadóztatott import áruk ára magas lesz, és ennek a levét a dolgozó családok fogják meginni, ezért ő egy józanabb megközelítését alkalmazna a behozott áruk viszonylatában.

4. Bevándorlás:

Donald Trump a déli határszakaszon félbemaradt biztonsági fal felépítésének befejezését, illetve a határvédelmi erő megerősítését ígéri. A volt elnök hazatoloncolná az illegális úton, érvényes személyi okmány nélkül az Egyesült Államok területén tartózkodó bevándorlókat. Az elnökjelölt azzal vádolja a demokrata kormányzatot, hogy felszámolta a hatékony határvédelem elnöksége idején kiépülő rendszerét, és ezért alakult ki a migránsválság a határon.

Kamala Harris alelnökként a Biden-kormányzat bevándorlási politikáját támogatta, Joe Biden pedig egy humanitárius megközelítést alkalmazott: 

Harris megbízottként is felelt a déli határkérdés megoldásáért, ellenfelei szerint ebben a küldetésében megbukott. A demokrata elnökjelölt azonban úgy érvel, hogy mai nézeteit formálta ez a tapasztalat, és ma már keményebb bevándorláspolitikát folytatna, és keményebben fellépne az emberkereskedők ellen.

5. Abortusz:

Donald Trump „életpárti” pozícióból indult, hiszen ez a konzervatívok hagyományos álláspontja, de a kampány nagy részében ezt a kérdést nem hangoztatta, és nem is fogalmazott meg markáns üzenetet ebben a kényes kérdésben. Ezzel együtt, Trump elnöksége idején három olyan bírát nevezett ki a megürülő helyekre a Legfelsőbb Bíróságba, akik megjelenése alapvető fontosságú volt, hogy a testület végül meg tudta változtatni az abortuszhoz való alkotmányos jog státuszát.

Trump bizonyos kivételeknél, például a nemi erőszak, a vérfertőzés vagy az anya életének védelme esetén elismeri a művi terhességmegszakítás létjogosultságát, és az országos tilalom helyett a kérdéskör szabályozását a szövetségi államok hatáskörébe utalná. Trump óvatos magatartását az indokolhatja, hogy mérések szerint 

Kamala Harris abortuszpárti álláspontja a kampányának egyik centrális üzenete. Célja az, hogy az abortuszhoz való jog újra a nők alkotmányos joga legyen országos szinten.

6. Külpolitika:

Donald Trump egy izolacionista külpolitikát vinne, vagyis a lehető legnagyobb távolságot venné fel a világ nagy válsággócaitól, már amennyire azt az amerikai érdek engedné. Azt ígéri, hogy elnökké választása esetén 24 óra alatt tárgyalásos úton vetne véget az ukrajnai háborúnak, Izrael támogatójaként azonban keveset nyilatkozott arról, hogy miként oldaná meg a közel-keleti háborús konfliktust.

Kamala Harris viszi tovább a demokrata álláspontot Ukrajna kérdésében: finanszírozná és fegyverzettel is támogatná Ukrajna harcát az agresszor Oroszországgal szemben; 

a közel-keleti válság kérdésében pedig a két-állami megoldás híve, és nyomást gyakorolna Izraelre, hogy véget érjen a gázai és a libanoni háború.

7. Éghajlatváltozás:

Donald Trump elnöki ciklusa során másodlagos kérdésként kezelte a klímaváltozás elleni harcot, több kormányzati környezetvédelmi programot leállított, nem tartotta fontosnak a szén-dioxid-kibocsátású erőművek és járművek korlátozását, sőt, a palagáz-kitermelés fokozását szorgalmazta, hogy leszorítsa az üzemanyagárakat és a fűtési kiadásokat.

Kamala Harris alelnöksége idején a zöld, megújuló energiaforrások használatára való átállás támogatója (Biden 300 milliárd dolláros csomagot szánt a tiszta energiaforrásokra való áttérésre), 

ugyanakkor a palagáz-kitermeléssel szembeni fenntartásaiból engedett, nem csak környezeti, de gazdasági szempontokat is figyelembe venne már elnökként.

8. Egészségügy:

Donald Trump elnöki ciklusa során leépítette az állami egészségbiztosítási rendszert, amely Barack Obama idején újabb milliókat vont be a közegészségügyi szolgáltatások igénybe vételébe. Ezen a következő négy évben sem változtatna, viszont azt ígérte, hogy a nyugdíjasok egészségügyi ellátását nem vágná vissza, illetve közpénzekből finanszíroztatná a lombikbébi-programot a termékenységi mutatók javítása céljából.

Kamala Harris alelnökként részese volt annak a kormányzatnak, amely csökkentette a vényköteles gyógyszerek vásárlói árát, valamint ársapkát vezetett be olyan gyógykezelésekre, mint például az inzulin-beadás.
9. Bűnözés:

Donald Trump azt ígérte, hogy 

 és biztonságossá teszi azokat a demokrata városvezetés által irányított településeket, amelyeket szerinte „elöntött a bűnözési hullám”.

Kamala Harris azzal kampányol, hogy ő Kalifornia állam ügyésze volt, míg ellenfelének bírósági papírja van arról, hogy bűncselekményeket követett el. A demokraták hivatalos statisztikákat is lobogtatnak, melyek szerint a fegyveres bűncselekmények és az emberölések száma 2023-ban észrevehetően csökkent.

10. Fegyvertartás:

Donald Trump 

Többször úgy beszélt magáról kortesbeszédeiben, mint az Amerikai Fegyverszövetség (NRA) „legjobb barátja”.

Kamala Harris Joe Biden nyomdokain haladva szigorítaná a fegyvertartást, mert a fegyveres erőszak szörnyű esetet ezzel az új szabályozással tartja  visszaszoríthatónak. A fegyvertartói engedélyek ellenőrzéséhez, a támadó fegyverek tartási tilalmához azonban a Kongresszus támogatására lesz szüksége, ami egy nehéz menet lesz.

--