Németországban egyre csak nő a feszültség – bajba kerülhet Olaf Scholz

Nyitókép: INA FASSBENDER / AFP

A szerző az Alapjogokért Központ nemzetközi kommunikációs koordinátora

Vasárnap tartották az őszi német tartományi választások utolsó felvonását Brandenburgban. A tét nem volt kisebb, mint Olaf Scholz szövetségi kancellár további politikai karrierje. A tartomány hagyományosan a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) fontos bástyája,

A szeptember 1-jei szászországi és türingiai választás után kis túlzással minden szem Brandenburgra szegeződött, mert arra is lehetett számítani, hogy a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) a helyi parlament legerősebb erejévé válik.

Több mint három évtized sem volt elegendő arra, hogy a német kormányzat felszámolja az egykori NDK és NSZK területe közti különbségeket. A keleti tartományok gazdasági teljesítménye a mai napig jelentősen elmarad a nyugati tartományokétól. Ez részben az újraegyesítés utáni bérkülönbségek és vagyoni különbségek következménye. 

Az újraegyesítés után számos hibás politikai döntés hozzájárult a keletnémet lakosság hátrányos helyzetéhez. Az egykori NDK-s tartományok hagyományosan vörös színezetűek, népszerű a Németország Szociáldemokrata Pártja, a Baloldal, illetve az újonnan alakult radikálbalos Sahra Wagenknecht-szövetség – Értelem és Igazságosság (BSW). Németországban is egyre inkább előtérbe kerülnek a hagyományos formációkkal szemben a populista, illetve szélsőséges erők, esetenként a „one issue” pártok.

A 2015-ös migrációs válság idején a már országos párt élesen kritizálta a kormány menekültpolitikáját. A bevándorlás korlátozását tűzte ki célul, ami rengeteg szavazót vonzott. Az AfD vezetése 2015. szeptember elején stratégiai dokumentumot terjesztett elő a migrációs és menekültpolitikáról, melyben a határellenőrzés visszaállítását, illetve a menedékkérők „zsebpénzének” eltörlését követelte. A párt egyre jobb eredményeket ér el az országos és az európai parlamenti választásokon is. A népszerűségét erősíti, hogy az utóbbi években megnövekedett a szélsőséges iszlamista csoportok által elkövetett terrortámadások, illetve a migrációs hátterű erőszakos cselekmények száma.

A szeptember 22-ei brandenburgi tartományi választást a szövetségi kormány legnagyobb erejét jelentős szocdemek nyerték 30,9 százalékkal,

A tartományi miniszterelnök Dietmar Woidke nehéz helyzetbe került, ugyanis az SPD koalíciós partnerei alaposan meggyengültek: a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 12,1 százalékos eredménye hatalmas bukásnak számít, a Zöldek pedig 4,1 százalékkal be sem jutott a parlamentbe. A Baloldal 3 százaléknyi vokssal szintén kiszorult, a Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig az 1 százalékos szint alá zsugorodott össze.

A fősodratú pártokkal szemben szerveződő két radikális, populista párt, az AfD és a BSW a szavazatok mintegy 45 százalékát szerezte meg. Az SPD legnagyobb ellenlábasának számító AfD 29,2 százalékkal második helyen végzett, ami 

A tartományi parlament 88 fős, az SPD-nek és a CDU-nak együtt nincs meg az abszolút többséget jelentő 45 mandátuma. A BSW nélkül az SPD–CDU-nagykoalíció nem lesz kormányzóképes, Woidke negyedik miniszterelnöki ciklusához is legalább egy BSW-szavazat szükséges. Ugyan az SPD–BSW-koalíciónak abszolút többsége lenne, a legvalószínűbb szcenárió az SPD–CDU–BSW-koalíció.

hiába voksolt rá a választók közel 30 százaléka. A jobboldali párt 30 mandátumával blokkoló kisebbség tud lenni a kétharmados törvények kapcsán, ezzel megakadályozhatja a tartományi alkotmány módosítását és megakadályozhatja az alkotmánybírói kinevezéseket.

a határellenőrzés visszaállításának híre elnyerte a választópolgárok tetszését. A határellenőrzés a schengeni övezeten belül azonban szembemegy az uniós joggal. Itt jegyzendő meg, hogy hazánk a schengeni zóna külső védelméért tetemes összegeket fizetett, most pedig az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében büntetést kell fizetnie amiatt, ahogyan az európai uniós állampolgárok biztonságát védeni hivatott kerítéssel védte a határait.

A német szocdemek brandenburgi győzelme édeskevés, hiszen sajtóinformációk szerint a pártban azon gondolkoznak, hogy a jövő évi szövetségi választáson nem Scholz lenne a csúcsjelölt.

Ugyan Brandenburgban még nem tudta legyőzni az SPD-t, az AfD szövetségi szinten egyre inkább megkerülhetetlennek látszik, ami feladja a leckét a hagyományos pártoknak a szövetségi választás közeledtével. A jobboldali formáció egyre népszerűbb a fiatalok körében. Kérdés azonban, hogy mivel magyarázhatók a tartományi és az EP-választáson elért sikerek. Egyes elemzők szerint nem csupán a párt programja győzte meg a választópolgárok tömegeit, sokan protestszavazóként húzták be az ikszet, a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenségüket kifejezve.

Múlt hét közepén vált biztossá, hogy Friedrich Merz lesz a kereszténydemokraták csúcsjelöltje a jövő évi szövetségi választáson.

Ettől függetlenül úgy tűnik, a párton belül a konzervatív szárny került vezető szerepbe, ahonnan sokan megkérdőjelezik Angela Merkel volt kancellár politikáját, és visszakormányoznák a szervezetet a jobboldalra. Ebben reménykedik Európa, benne hazánk egy jó része, hiszen a normalitás visszatérése Németországba üdítően hatna a közép-európai térség és az egész Európai Unió gazdaságára, nem beszélve az egyik legnagyobb társadalmi kihívás, a migráció kezeléséről.

***