Az AfD történetének legjobb eredményét érte el, a BSW pedig megkerülhetetlenné vált a brandenburgi törvényhozásban.
Nyitókép: INA FASSBENDER / AFP
A szerző az Alapjogokért Központ nemzetközi kommunikációs koordinátora
Vasárnap tartották az őszi német tartományi választások utolsó felvonását Brandenburgban. A tét nem volt kisebb, mint Olaf Scholz szövetségi kancellár további politikai karrierje. A tartomány hagyományosan a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) fontos bástyája,
ráadásul Scholz is ott él.
A szeptember 1-jei szászországi és türingiai választás után kis túlzással minden szem Brandenburgra szegeződött, mert arra is lehetett számítani, hogy a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) a helyi parlament legerősebb erejévé válik.
Több mint három évtized sem volt elegendő arra, hogy a német kormányzat felszámolja az egykori NDK és NSZK területe közti különbségeket. A keleti tartományok gazdasági teljesítménye a mai napig jelentősen elmarad a nyugati tartományokétól. Ez részben az újraegyesítés utáni bérkülönbségek és vagyoni különbségek következménye.
Az újraegyesítés után számos hibás politikai döntés hozzájárult a keletnémet lakosság hátrányos helyzetéhez. Az egykori NDK-s tartományok hagyományosan vörös színezetűek, népszerű a Németország Szociáldemokrata Pártja, a Baloldal, illetve az újonnan alakult radikálbalos Sahra Wagenknecht-szövetség – Értelem és Igazságosság (BSW). Németországban is egyre inkább előtérbe kerülnek a hagyományos formációkkal szemben a populista, illetve szélsőséges erők, esetenként a „one issue” pártok.
Az AfD-t 2013-ban alapították olyan értelmiségiek, akik ellenezték a Merkel-kormány eurózóna-politikáját.
A 2015-ös migrációs válság idején a már országos párt élesen kritizálta a kormány menekültpolitikáját. A bevándorlás korlátozását tűzte ki célul, ami rengeteg szavazót vonzott. Az AfD vezetése 2015. szeptember elején stratégiai dokumentumot terjesztett elő a migrációs és menekültpolitikáról, melyben a határellenőrzés visszaállítását, illetve a menedékkérők „zsebpénzének” eltörlését követelte. A párt egyre jobb eredményeket ér el az országos és az európai parlamenti választásokon is. A népszerűségét erősíti, hogy az utóbbi években megnövekedett a szélsőséges iszlamista csoportok által elkövetett terrortámadások, illetve a migrációs hátterű erőszakos cselekmények száma.
A szeptember 22-ei brandenburgi tartományi választást a szövetségi kormány legnagyobb erejét jelentős szocdemek nyerték 30,9 százalékkal,
mégsem lehetnek maradéktalanul elégedettek.
A tartományi miniszterelnök Dietmar Woidke nehéz helyzetbe került, ugyanis az SPD koalíciós partnerei alaposan meggyengültek: a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 12,1 százalékos eredménye hatalmas bukásnak számít, a Zöldek pedig 4,1 százalékkal be sem jutott a parlamentbe. A Baloldal 3 százaléknyi vokssal szintén kiszorult, a Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig az 1 százalékos szint alá zsugorodott össze.
A fősodratú pártokkal szemben szerveződő két radikális, populista párt, az AfD és a BSW a szavazatok mintegy 45 százalékát szerezte meg. Az SPD legnagyobb ellenlábasának számító AfD 29,2 százalékkal második helyen végzett, ami
a párt történetének legjobb eredménye, a BSW pedig 13,5 százalékot szerzett, ezzel megkerülhetetlenné vált a brandenburgi törvényhozásban is.
A tartományi parlament 88 fős, az SPD-nek és a CDU-nak együtt nincs meg az abszolút többséget jelentő 45 mandátuma. A BSW nélkül az SPD–CDU-nagykoalíció nem lesz kormányzóképes, Woidke negyedik miniszterelnöki ciklusához is legalább egy BSW-szavazat szükséges. Ugyan az SPD–BSW-koalíciónak abszolút többsége lenne, a legvalószínűbb szcenárió az SPD–CDU–BSW-koalíció.
Egyértelmű, hogy a szociáldemokraták célja az AfD elszigetelése,
hiába voksolt rá a választók közel 30 százaléka. A jobboldali párt 30 mandátumával blokkoló kisebbség tud lenni a kétharmados törvények kapcsán, ezzel megakadályozhatja a tartományi alkotmány módosítását és megakadályozhatja az alkotmánybírói kinevezéseket.
Olaf Scholz számítása és helyzetértékelése ezúttal helyesnek bizonyult:
a határellenőrzés visszaállításának híre elnyerte a választópolgárok tetszését. A határellenőrzés a schengeni övezeten belül azonban szembemegy az uniós joggal. Itt jegyzendő meg, hogy hazánk a schengeni zóna külső védelméért tetemes összegeket fizetett, most pedig az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében büntetést kell fizetnie amiatt, ahogyan az európai uniós állampolgárok biztonságát védeni hivatott kerítéssel védte a határait.
A német szocdemek brandenburgi győzelme édeskevés, hiszen sajtóinformációk szerint a pártban azon gondolkoznak, hogy a jövő évi szövetségi választáson nem Scholz lenne a csúcsjelölt.
A közvélemény-kutatások szerint a kancellár és kormánya támogatottsága hónapról hónapra negatív rekordokat dönt.
Ugyan Brandenburgban még nem tudta legyőzni az SPD-t, az AfD szövetségi szinten egyre inkább megkerülhetetlennek látszik, ami feladja a leckét a hagyományos pártoknak a szövetségi választás közeledtével. A jobboldali formáció egyre népszerűbb a fiatalok körében. Kérdés azonban, hogy mivel magyarázhatók a tartományi és az EP-választáson elért sikerek. Egyes elemzők szerint nem csupán a párt programja győzte meg a választópolgárok tömegeit, sokan protestszavazóként húzták be az ikszet, a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenségüket kifejezve.
Múlt hét közepén vált biztossá, hogy Friedrich Merz lesz a kereszténydemokraták csúcsjelöltje a jövő évi szövetségi választáson.
Merz személyesen is beszállt a brandenburgi kampányba, a CDU mégis történelme egyik legrosszabb eredményét érte el.
Ettől függetlenül úgy tűnik, a párton belül a konzervatív szárny került vezető szerepbe, ahonnan sokan megkérdőjelezik Angela Merkel volt kancellár politikáját, és visszakormányoznák a szervezetet a jobboldalra. Ebben reménykedik Európa, benne hazánk egy jó része, hiszen a normalitás visszatérése Németországba üdítően hatna a közép-európai térség és az egész Európai Unió gazdaságára, nem beszélve az egyik legnagyobb társadalmi kihívás, a migráció kezeléséről.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy tűnik, nagyon-nagyon meg kell őket verni ahhoz, hogy valamennyire hátrébb szoruljanak. Ha lassan is, de talán Nyugaton is megtanulják ezt. Ungváry Zsolt írása.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Kína-szakértőként alighanem Magyarország gazdasági érdekét is könnyebben megérti.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
...nonszensz az egész, influenszerek lefizetése meg Discordon instruált digitális aktivista rajok mozgatása meg rovott múltú "üzletemberek" pénzei, hallatlan!
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
