A gimnázium szerint intellektuális kihívásról és nyitottságról van szó. Mások szerint meg politikáról.
Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A Magyar Nemzet arról ír, hogy kötelező arabórákat vezetnek be egy belga gimnáziumban. A belga Leuven városában található Heilige-Drievuldigheidscollege (Szentháromság Kollégium Előkészítő Iskola) felsőbb éves középiskolás diákjainak arabul kell tanulniuk. Az intézmény igazgatója elmondta, ezzel az volt a céljuk, hogy intellektuális kihívás elé állítsák a diákokat egy olyan nyelvvel, amely nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba.
A kötelező arabórák kritikusai szerint azonban
a lépés a tömeges migráció és esetleg az iskolák iszlamizálódásának eredménye.
A belga oktatás az elmúlt években hanyatlott, a flamand oktatás a nemzetközi PISA-rangsorban mind a nyelvi, mind a matematikai készségek terén hátrébb csúszott – emlékeztet a Brussels Signal hírportál. Mint írják, a kötelező arabórák kapcsán a közösségi médiában többen megjegyezték, hogy az arab nyelvben sok változat és dialektus létezik, és úgy vélték, hogy a döntés politikai okokból született. Egyesek szerint
egy olyan nyelv, mint például a kínai oktatása értelmesebb lenne, különösen gazdasági, tudományos és kulturális szempontból.
A tömeges migrációt ellenző jobboldali Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt politikusai is megszólaltak: „Az arab nyelv kötelező az iskolában, mert »társadalmilag hasznos«?” – tette fel a kérdést Tom Van Grieken pártelnök, és hozzátette: „A biztos holland nyelvtudás és a minőségi alapfokú matematikai ismeretek társadalmilag hasznosak. Az arab nyelv nem az.
Állítsuk meg az öngyűlöletet
az oktatási rendszerünkben!”
Ezt is ajánljuk a témában
Korrupció, luxus-embercsempészet, sztárügyvédet fogadó csóró migráns: zajlik az élet Németországban. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Ezt is ajánljuk a témában
A balos Friedrich Ebert Alapítvány friss tanulmánya szerint nem beszélhetünk Németország esetében valós emigrációról. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
A legjobbkor érkezett az erősítés.
Máshonnan kirakták őket, váratlan irányból próbálkoznak.
A belgák közben továbbra sem engedik, hogy az Európai Bizottság a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozza Ukrajnát.
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
Nem adja oda a Bizottságnak az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont.
A magyar válogatott játékosa értékelt az újabb kudarc után.
A francia, a brit és a német vezetők hétfőn Londonban találkoznak Zelenszkijjel, hogy megtárgyalják az amerikai tárgyalások fejleményeit.
