A gimnázium szerint intellektuális kihívásról és nyitottságról van szó. Mások szerint meg politikáról.
Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A Magyar Nemzet arról ír, hogy kötelező arabórákat vezetnek be egy belga gimnáziumban. A belga Leuven városában található Heilige-Drievuldigheidscollege (Szentháromság Kollégium Előkészítő Iskola) felsőbb éves középiskolás diákjainak arabul kell tanulniuk. Az intézmény igazgatója elmondta, ezzel az volt a céljuk, hogy intellektuális kihívás elé állítsák a diákokat egy olyan nyelvvel, amely nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba.
A kötelező arabórák kritikusai szerint azonban
a lépés a tömeges migráció és esetleg az iskolák iszlamizálódásának eredménye.
A belga oktatás az elmúlt években hanyatlott, a flamand oktatás a nemzetközi PISA-rangsorban mind a nyelvi, mind a matematikai készségek terén hátrébb csúszott – emlékeztet a Brussels Signal hírportál. Mint írják, a kötelező arabórák kapcsán a közösségi médiában többen megjegyezték, hogy az arab nyelvben sok változat és dialektus létezik, és úgy vélték, hogy a döntés politikai okokból született. Egyesek szerint
egy olyan nyelv, mint például a kínai oktatása értelmesebb lenne, különösen gazdasági, tudományos és kulturális szempontból.
A tömeges migrációt ellenző jobboldali Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt politikusai is megszólaltak: „Az arab nyelv kötelező az iskolában, mert »társadalmilag hasznos«?” – tette fel a kérdést Tom Van Grieken pártelnök, és hozzátette: „A biztos holland nyelvtudás és a minőségi alapfokú matematikai ismeretek társadalmilag hasznosak. Az arab nyelv nem az.
Állítsuk meg az öngyűlöletet
az oktatási rendszerünkben!”
Ezt is ajánljuk a témában
Korrupció, luxus-embercsempészet, sztárügyvédet fogadó csóró migráns: zajlik az élet Németországban. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Ezt is ajánljuk a témában
A balos Friedrich Ebert Alapítvány friss tanulmánya szerint nem beszélhetünk Németország esetében valós emigrációról. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
A kormányfő megemlékezett a napról, amikor illegális migránsok rohamozták meg Magyarország déli határait.
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Titkos paktumot kötnének a tömeges deportálásról a tálibokkal.
„Ez minden nyugati ország számára figyelmeztetés” – vélekedik Mario Nawfal.
Azonnal segítséget kért Szijjártó Péter.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Oleg Dunda ukrán képviselő szerint a háború csak akkor ér véget, ha Ukrajna vagy Oroszország teljesen összeomlik – és Magyarországnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll.
