A romániai munkavállalók harmada alig nettó 200 ezer forintnyi lejt kap kézhez a hónap végén.
Nyitókép: Kutay Tanir/Getty Images
A román Országos Statisztikai Intézet (INS) rendszeresen közöl fantasztikus adatokat a nettó átlagbér rohamos emelkedéséről, ami papíron már meghaladta az 1000 eurót. A valóság ezzel szemben az, hogy milliós nagyságrendű azon dolgozók száma, akik lényegében, még mindig éhbérért dolgoznak – számol be a Maszol.
Közel kétmillió romániai munkavállaló nettó havi fizetése ugyanis – derül ki a cikkből – a 2600 lejt (205 ezer forint) is alig éri el.
Ez az 1,8 milliós tábor az összes Romániában dolgozó 30 százalékát teszi ki.
Júliusban 5,4 millió teljes munkaidős munkaszerződést tartott nyilván a Munkaügyi Igazgatóság. 1,1 millió embert fizetnek minimálbérrel, ami legfeljebb nettó 2400 lejnek felel meg.
A két közgazdász, Laura Brașoveanu és Radu Soviani által készített tanulmányból az is kiderül, hogy júliusban a hazai munkavállalók mindössze 17,5 százaléka keresett többet az INS által kiszámolt országos bruttó átlagbérnél.
„Egyszerűen mondva, a romániai munkavállalók 80 százaléka számára az átlagbér megkeresése nem valóság, hanem egy vágy” – mondják a tanulmány szerzői.
Keleti szomszédunknál a munkavállalók 34,6 százaléka minősül kiskeresetűnek, akiknek a fizetése nem éri el a bruttó átlagbér kétharmadát. Ez az arány csökkent az utóbbi időben, azonban még mindig több mint duplája az Európai Unió átlagának. Romániában 20 munkavállalóból 7 számít kiskeresetűnek, miközben az Európai Unióban átlagosan csak három.
A kiskeresetűek közül a legtöbben a feldolgozóiparban és a kiskereskedelemben dolgoznak.
Ezt is ajánljuk a témában
Akárhogy csűri-csavarja az ember, Romániában egyszerűen több a szegény, kisebbek a keresetek, de még a születéskor várható élettartam is alacsonyabb, mint hazánkban. Varga Mátyás Zsolt írása.
Mohamed Szaláh keresete a háromszorosa a magyar válogatott kapitányénak.
A számok és a tények makacs dolgok: a DK-vezér olyasmit kér számon a jelenlegi kormányon, amit ő maga még csak meg sem közelített miniszterelnökként.
Fokozottan oda kell figyelniük a szabályok betartására és az egészségük védelmére azoknak, akik a kánikula alatt is dolgoznak. Összeszedtük a legfontosabbakat.
A home office szabályok változása esetén a Profession.hu friss felmérése szerint a válaszadók 16 százaléka munkahelyet is váltana, és a dolgozók több mint a fele nem örülne, ha jelentősen korlátoznák az otthoni munkavégzést.
Az összeget a SZÉP-kártyára utalva kapják meg az alkalmazottak.
A lap külpolitikai szerkesztője szerint a német döntés miatt súlyosan sérülnek a szabadságjogok.
Mindenre dühösen reagálunk, kifejezve az elégedetlenségünket, végül kijelentjük, hogy mi jó dolgokat szeretnénk, mert jó emberek vagyunk.
Deák Dániel felidézte, hogy 2013-ban is önkéntesként dolgozott az árvízi védekezésen, és ez az idén sem lesz másként.
