Közösséget építenek a magyar fiatalok Erdélyben, mutatjuk hogyan

Nyitókép: a szerző felvétele

„Erdély jövője fiatalok kezében: a közösségi kezdeményezés teremtő ereje” címmel, Dancsuj Annamária mentálhigiénés szakember moderálásával tartottak panelbeszélgetést Sepsiszentgyörgyön, a Sepi Tabkó Fesztiválon. A kerekasztal vendégei László Petra (Kolozsvári Magyar Diákszövetség), Knop Ildikó (Com’ON Sepsi) és Farkas András (PONT Csoport) voltak. Az első kérdés az volt: mi is szerintük a közösségi kezdeményezés?

Már a beszélgetés elején a részvevők egyetértettek abban, hogy a mai fiatalok kreatívak és vannak ötleteik. A cél az, hogy támogató hátteret biztosítsanak a közösség számára, amely elősegíti céljaik és elképzeléseik megvalósítását. Csapat, jó ötlet, kommunikáció – ezek az összetevői egy sikeres kezdeményezésnek.

Knop Ildikó elmondta, hogy a Com'ON Sepsi célja a sepsiszentgyörgyi ifjúsági közösségek kulturális és kreatív kezdeményezéseinek támogatása és megvalósítása, a részvételi költségvetés elveit követve. A program segíti az informális ifjúsági csoportokat, hogy aktívan részt vegyenek a város életének alakításában, elősegítve a fejlődést.  

Farkas András arról beszélt: a PONT Csoport társadalmi innovációval foglalkozik. 

Egy statisztikát is említett, mely szerint a romániai fiatalok hetven százaléka önkénteskedne, de még nem szólították meg őket. A kezdeményezések a közösség egyéni tagjaitól vagy informális csoportoktól indulnak, nem pedig intézményektől vagy szervezetektől. Az önkéntesség egy olyan kultúra, amely növeli a közösség tagjainak önbizalmát és kezdeményezőkészségét.

A kihívás az, hogy társadalmi szinten mennyire tudjuk bevonni az embereket olyan tevékenységekbe, amelyek nem jövedelmezőek. Romániában minden második fiatal szeretne hozzájárulni a közösségéhez, de kevés szervezet vonzza őket. Egyre nehezebb motiválni a fiatalokat önkéntes munkára, de ez erőforrások biztosításával, terek nyitásával és új kapcsolatok kialakításával lehetséges.

László Petra megemlítette, hogy nincs azonnali visszacsatolás az önkénteskedésnél, ezért sokan fiatal számára nem vonzó ez a típusú közösségi élmény. „Nagy a fluktuáció a KMDSZ keretein belül, így nehéz a kontinuitást biztosítani, de ez valamilyen szinten a szépsége is, mert reagál az épp diákéletüket élő fiatalok aktuális igényeire. A rövid és hosszú táv egy érdekes kérdés a diákszervezetek számára” – fejtette ki.

Dancsuj kérdésére, hogy mivel lehet motiválni a fiatalokat, Farkas kijelentette, hogy pénzzel – ezt nem direkt formában, hanem támogatásként: 

Példaként Kolozsvár polgármesteri hivatalát hozta fel, amely olyan programot hirdetett meg, hogy 3 ezer euró pályázati támogatást biztosít a fiataloknak a közösségi elképzeléseik megvalósítására.

Farkas szerint tereket kell biztosítani, ahol a fiatal biztonságban érezhetik magukat. Sőt, akár ahol unatkozhatnak is, mert akkor találhatnak ki valamit. Szerinte a szocializáció a legfontosabb, és a Covid elvette a szociális háló építésének a lehetőségét a fiataloktól. „Kellenek a laza kötődések, kell az emberi segítség, a mentorálás is akár. Nincsenek fiataloknak szóló információs hálózatok, de ezt tudatosan kell építeni, hosszú távon lesz eredménye. A fiataloknak kell a tér, hogy ki tudják próbálni magukat” – fejtette ki. 

Knop erre megjegyezte, hogy 

Példaként említette, hogy Sepsiszentgyörgyön a fiatal anyukáknak sem volt platformjuk, de ezt, a közösségi kezdeményezésnek hála, sikerült orvosolni. A fiatalok számára, ha tennének valamit a közösségükért, nagyon fontosak az anyagi és emocionális tényezők, a családi és baráti kötődések és az, hogy amit tesznek, ne legyen unalmas. A fiatalok mérlegelnek. Erre Farkas megjegyezte, hogy „a fiatalok nem hülyék!”

A panel résztvevői végül arra jutottak: nincs vita arról, hogy a Covid az oka, hogy elsorvadtak a fiatalok közösségi élményei. A beszélgetőtársak szerint ugyanakkor a közösségi kezdeményezések kialakítanak egy érzékenységet, és ez közösségépítéshez vezet – végső soron ez a szülőföldön tartó erő.