Az óriásfelirat és a városháza is magyar nemzeti színekben pompázott augusztus 20-án.
Nyitókép: Brassó Polgármesteri Hivatalának Facebook-oldala
Augusztus 20-án kedden, a magyar államalapítás és Szent István ünnepe alkalmából a Brassóban található Cenk-hegyi óriásfeliratot és a polgármesteri hivatal épületét magyar nemzeti színekben világították meg – számolt be róla a helyi önkormányzat a Facebook-oldalán – olvasható a Maszol.ro oldalán. Hozzátették, hogy ezzel a gesztussal a magyar közösség Brassó fejlődésében betöltött jelentős szerepére kívánták felhívni a figyelmet.
Városunk a történelem során nemcsak fontos gazdasági és kulturális központ volt, hanem jó példával is elöljárt a három nemzeti közösség együttélésével mind a városban, mind pedig a várfalakon kívül, beleértve a bolgárszegi románokat, a bolonyai magyarokat és az óbrassói szászokat”
– olvasható a polgármesteri hivatal Facebook-bejegyzésében.
Emlékeztetnek arra is, hogy a Magyar Országgyűlés 1991-ben döntött az ország három nemzeti ünnepéről, melyek egyike augusztus 20. Ez a nap különösen fontos az erdélyi és bánsági magyarok számára is. A legutóbbi, 2021-es népszámlálás szerint Brassó városában körülbelül 11 ezer magyar él, míg a megyében összesen 28 ezren vallották magukat magyarnak. A pontosítás kedvéért hozzátették, hogy technikai okokból a Brassó feliratot és a városháza épületét nem vízszintesen, a magyar zászló színeinek megfelelően, hanem függőlegesen világították meg, mivel a világítási rendszer ezt csak így tette lehetővé.
A Brassói Polgármesteri Hivatal bejegyzéséhez hozzászólt Dan Tanasă is, aki a magyarellenes megnyilvánulásairól és a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) politikai vonaláról ismert.
„Csak a gonosz kegyencek képesek ilyesmit kigondolni és végrehajtani” – írta Tanasă.
A Brassói Polgármesteri Hivatal bejegyzését itt tekintheti meg:
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Besztercén és templomán kívül leginkább a vad természet ad élményt és kalandokat ezen a vidéken. Máté Enikő írása.
Trucza Adorján nem a forradalomban, hanem a lassú építkezésben hisz: étterem-tulajdonosként és fesztiválalapítóként sem felejtette el soha a nagymama paprikás krumpliját. Interjúnk.
Rém egyszerű történet, mégis jól jön egy egész vasárnap a feldolgozásához. Francesca Rivafinoli írása.
Nem átallanak azzal érvelni, hogy azért kell elvenni a határon túliak szavazati jogát, mert többségükben a Fideszre voksolnának.
A virágzó fejedelemséget széltében-hosszában tatárok és törökök tízezrei taposták vérbe és sárba, amit a fejedelemség soha nem hevert ki többé. Megtörtént a legrosszabb, ami elképzelhető.
Tóth Máté kifejtette, Magyar Péter nem ugyanazt képviseli a nyilvánosság előtt, mint amit valójában gondol.
Úgy tűnik, nem a Tisza árad, hanem az obszcenitás és a gyűlölet.
