Bécs és fél Ausztria közlekedése elesett a rendkívüli esőzések miatt – olvasható a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) közösségi oldalán. A posztban felhívják a figyelmet, Bécsben az ötből négy metróvonalat is részlegesen le kellett állítani, vasúton pedig minden irányból megközelíthetetlen a főváros.
„Aki ismeri valamennyire Bécset és utazott már az U4-esen (pl. Schönbrunn így érhető el a legegyszerűbben), az tudja, hogy a vonal egy szakasza (amely az egykori Stadtbahn része volt) egy két részes betonvályúban halad, és elsőre nem is érti, minek akkora vályú annak a kis pataknak – írja a VEKE. – Nos, az elődök, amikor a Wienfluss patak mellé betették a Stadtbahnt (Hütteldorftól egészen a Donaukanalig, Landstrasse megállóig), ugyan eléggé előrelátóak voltak a méretezéssel, de a klímaváltozással és az azzal járó egyre durvább árvizekkel nem számoltak.”
VEKE: A következő ekkora árvizet már nem ússza meg a bécsi U4 Forrás: Bécs INFO
A következő ekkora árvizet már nem ússza meg az U4 (melynek rekonstrukciója jelenleg zajlik), jegyzi meg a poszt szerzője, mert a fotón is látható, hogy most is át-átcsap a víz a gát tetején.
Az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy most leginkább pénzadományra van szükség, mert így lehet leghatékonyabban segíteni a bajbajutott családokat.
Tengerpartunk ugyan nincsen, ez sokszor behozhatatlan hátrány a gazdaságban, kereskedelemben, és soha nem leszünk nagy hajós nemzet. De a világűrrel mindenki egyformán határos. Ungváry Zsolt írása.
mi-egy-nagy-vibralo-tojast-hasznalunk-2Haragosi
2024. szeptember 16. 12:19
Ez így nem igaz. Nézd meg salátásnak írt válaszom, nagyjából benne van a megoldás. A teljes válszhoz a légkörfizika olyan metódusát kéne felvázolnom anit a tudomány még most kutat. A föld hőkiegyenlítő rendszerei nem csak az óceáni áramlatok, hanem a légkör magasabb régiói is, ahol úgynevezett réteg szelek hordozzák a hőt. Nagyon sok ilyen réteg van és akár kétszáz métrenként más irányba fúj. Ez normál esetben mint egy szövet zárja le az alsó általunk klímának nevezett föld feletti légtömeget. Amikor a földfelszín plusz hője, avagy hatalmas tüzek ezt a szövetet megbontják, kilyukat és iszonyat mennyiségű csapadék zúdul a földre, lefele irányuló légáramlatok keletkeznek, rettenetes viharokkal. Tehát el kéne kerülni hogy hirtelen felmelegedő területek legyenek és akkor sokkal kiegyenlítettebb lenne a csapadékmennyisége is.
Az árvízeknek semmi köze a klímaváltozáshoz. Azért van több árvíz, mert a hegyektől a tengerig az ember megkönnyítette a víz útját és csökkentette a pufferzónákat. A hegyekben épített utak, erdőgazdálkodás stb jelentősen lecsökkentette a hegyek vízmegtartó képességét, rögtön folyik a csapadék lefele. A szántók akkor értékek lettek, hogy körül vannak árkolva, hogy a leesett csapadék ne álljon meg rajta, hanem a felesleg minél hamarabb elfollyon. A folyók ártereit jelentősen csökkentették, medrüket kiegyenesítették, hogy a víz minél hamarabb lefolyhasson. Ennek eredménye, hogy 200 éve az Alpokban lehullott nagyobb eső 3-4 hét alatt ért el Bécsbe, de nem egyszerre, hanem időben elhúzodva, ma viszont 2-3 nap után ott van az összes.
Aki klímaválságot mond ilyenkor, az semmit nem ért, csak ismétli az aktuális félelemfaktort.