Így választott Szászország és Türingia: előretört az AfD, összeomlottak a baloldali kormánypártok
Vasárnap két keletnémet tartományban voksoltak a választók: nagy volt a tétje a régi pártok és rendszerkritikus új kihívóik megmérettetésének.
Vasárnap a Berlin körül fekvő Brandenburg tartományban is választást tartanak – újabb erőfelmérésként a rendszer pártjai és kritikusai között.
Nyitóképen: Brandenburg parlamentje, Potsdam újjáépített királyi palotájában (fotó: Wikipedia)
Ismét tartományi választásra kerül sor Németországban, és újra a keletnémet területen voksolnak: vasárnap Brandenburg tartomány törvényhozásáról döntenek a helyiek.
Az egyharmad magyarországnyi területű, 2,5 milliós lakosságú Brandenburg az egykori Poroszország egyik magterülete volt, a Berlin körüli tágas, nem túl sűrűn lakott vidék, amely aztán az NDK szíve lett. A német újraegyesítés után Berlin önálló tartomány lett – a vörös főváros teljesen speciális pártpolitikai térképpel rendelkezik –, Brandenburg pedig Berlin körül alakult meg a porosz militarizmus fővárosával, Potsdammal mint székhellyel.
Brandenburg az elmúlt évtizedekben hagyományosan vörös tartomány volt,
méghozzá régimódi vörös: a szocdemek és a posztkommunista baloldal fellegvára Kelet-Németországban. A politikai térkép a legutóbbi, öt évvel ezelőtti választáson kezdett igazán átszíneződni: a szocdemek a korábbi eredményeikhez képest visszaesve 26 százalékot értek el, az AfD a korábbi támogatottságát megduplázva 23 százalékot szerzett; a CDU 15, a Zöldek 11, a szélsőbal szintúgy 11 százalékot ért el.
A sokszínű parlament sokszínű koalíciót eredményezett: Dietmar Woidke szocdem miniszterelnök összefogott a Zöldekkel és a CDU-val, egy „Kenya-koalíciót” alakítva (utalva a pártok színeire). Mint látható, a CDU-nak itt sem volt problémás a baloldali fősodor mellé beállnia, a hárompárti koalíciónak aztán kényelmes többsége lett Potsdamnak.
Öt évvel később, a mostani kampány során minden szem azt figyeli, hogyan alakul Brandenburgban (is) a rendszer erőinek és kihívóinak az összecsapása.
Ezt is ajánljuk a témában
Vasárnap két keletnémet tartományban voksoltak a választók: nagy volt a tétje a régi pártok és rendszerkritikus új kihívóik megmérettetésének.
Emlékezetes, szeptember elején Szászországban és Türingiában is éles politikai versengést hoztak a helyi választások. Míg Türingiában nagy fölénnyel nyert a rendszerkritikus jobboldali AfD, addig Szászországban a CDU 1 százalékkal több szavazatot kapott az AfD-nél.
Brandenburgban is nagy a tét,
és a versengés most, a legutolsó időszakban vált igazán nyílttá. Az elmúlt több mint egy évben az AfD kényelmesen vezette a népszerűségi listát, míg a vezető kormánypárt szocdemek folyamatosan leszálló ágban voltak. Mellettük csak a CDU rúgott labdába – no és az elmúlt hónapoban Sahra Wagenknecht újbalos mozgala, amely itt is feltört a népszerűségben. A szélbalos Linke, a Zöldek és pláne a liberálisok pedig eltűnni látszanak a süllyesztőben.
A felmérések alapján a versengés az elmúlt hetekben vett egy éles fordulatot: ha igazak a számok, kilőttek a szocdemek, míg a CDU és Sahra Wagenknecht támogatottsága zsugorodni kezdett.
A szocdemek így a választás előtti napokban megközelítik az AfD-t,
amely egyébként maga is erősödött valamennyit. A változás oka egyértelmű: sokan az utolsó pillanatban átpártolnak a szocdemekhez, csak hogy az AfD első helyezését, választási győzelmét megakadályozzák.
A legutolsó felmérések szerint az AfD 27-29 százalékon, a szocdemek 25-27 százalékon állnak, míg a CDU 14-16, Sahra Wagenknechték 13-17 százalék körüli támogatottságra számíthatnak. Kérdés, hogy a Zöldek vagy a Baloldal bejut-e még a parlamentben, jelenleg inkább a kiesésük prognosztizálható.
A brandenburgi választási kampányt követő német média-fősodorban látványos a taktikai szavazás szorgalmazása az AfD győzelmének megakadályozására. A szocdemeket fölfelé húzza a helyi miniszterelnökük, Dietmar Woidke népszerűsége is: a választók közel 60 százaléka őt látná inkább továbbra is a kormányfői székben, mintsem az alig 16 százalékos népszerűségű afd-s kihívóját, Hans-Christoph Berndtet.
A brandenburgi választási kampányban elkeveredtek egymással a nagy országos ügyek és a vidékies tartomány helyi problémái. A legutóbbi listavezetői vitán a legfontosabb témák a bevándorlás, a munkaerő hiánya, a szélsőjobboldal terjeszkedése, a tartományban letelepedett Tesla-óriásgyár, a természetvédelem és a szénbányászatból való németországi kiszállás voltak. A vitán Woidke szocdem kormányfő és a CDU csúcsjelöltje azzal érvelt, hogy Brandenburgban kórházak és gyárak nem tudnának működni a külföldi munkaerő nélkül, addig az AfD-csúcsjelölt Berndt a migrációs hátterű bűncselekményeket ítélte el hangsúlyosan.
Brandenburg népe vasárnap hoz ítéletet a pártok és vezetőik eddigi teljesítményéről. Jelen állás szerint a legvalószínűbb egy négypárti parlament, az AfD minimális győzelmével. Akár győz az AfD, akár nem, szinte bizonyos, hogy nem fog kormányrúdhoz jutni.
A CDU továbbra is kizárja a koalíciót az AfD-vel,
a baloldalról nem is kell beszélni. A tartományban eddig is együtt kormányzó SPD és CDU folytathatja az együttműködést, de valószínű, hogy nem lesz kettejüknek többsége a tartományi parlamentben. Ez esetben Sahra Wagenknechték balos-populista mozgalma jöhet szóba mentőövként: a CDU az AfD-vel szemben a Wagenknechtékkel való együttműködést nem zárja ki, és még az SPD-vel is eldöcöghetnek valahogy. Elképzelhető egy SPD-CDU kormányzat Wagenknechték külső támogatásával – vagy merészebb esetben formális koalíciókötésükkel. De az erőviszonyokat előbb még meghatározzák vasárnap a brandenburgi választópolgárok.