Cernobbio Fórum: míg Orbán a békét sürgeti, Zelenszkij még több fegyvert akar

Nyitókép: Orbán Viktor a Cernobbio Fórumon 2024. szeptember 6-án. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Idén ötvenedik alkalommal rendezik meg szeptember 6. és 8. között az észak-olaszországi Comói-tó partján, Cernobbióban a világ egyik legrangosabb nemzetközi konferenciáját, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszédet mondott pénteken, ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A meghívottak között természetesen ott van az olasz kormányfő Giorgia Meloni, de részt vesz a fórumon az azeri elnök, Ilham Aliyev is. 

A Cernobbio (más néven Ambrosetti) Fórum néven is ismert összejövetelre a világ minden tájáról érkeznek a politikai, tudományos, intézményi és üzleti élet magas szintű előadói. 

Ahogy a Világgazdaság felhívta a figyelmet, a tanácskozás jelentőségét jelzi, hogy az egyik legfőbb olasz nemzeti szimbólum, a Frecce Tricolori, az olasz légierő műrepülő köteléke is bemutatót tart.

A nagy múltra tekintő fórumon olyan személyek tartottak korábban előadást, mint az egykori Fiat-vezér Gianni Agnelli, a palesztin Jasszer Arafat, a volt izreali miniszterelnök Simon Perez, II. Albert monacói herceg, Kofi Annan ENSZ-főtitkár, valamint Ferenc pápa. 

Tavaly magyar részről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vett részt a fórumon, már akkor egyértelművé téve magyar kormány álláspontját, miszerint nemet mondunk a migrációra, a genderideológiára és a háborúra. Az európai vezetésnek szerinte ezekre a problémákra kellene koncentrálnia, ha pedig nem teszi, új vezetőkre van szükség.

Versenyképesség és béke 

A magyar miniszterelnök idei előadásán Európa versenyképességéről és a béke elérésének lehetőségéről is beszélt a fórumon. Bejelentette, hogy novemberben az EU tagállami vezetőivel szeretne tető alá hozni egy versenyképességi paktumot.

Mint kifejtette, a versenyképesség erősítésével kapcsolatban három fő problémával állunk szemben. Az egyik, hogy a jelenlegi zöld megállapodás szembemegy az üzleti logikával, ezért ezt újra kell gondolni. A másik a bürokrácia. Ahogy rámutatott, ha az emberek szeretnének versenyképesebbek lenni, akkor sokkal egyszerűbb eljárásokra és kevesebb bürokráciára van szükségünk. A harmadik pedig a befektetési környezet vonzóbbá tétele, mert jelenleg ott tartunk, hogy még az európai cégek is az unión kívül fektetnek be.

A kommunikáció hiánya

Orbán aláhúzta, hogy a háború és a versenyképesség nagyban összefügg. Az orosz-ukrán háború kapcsán kijelentette: ha arra várunk, hogy legyen egy béketerv, amelyet mindkét fél elfogad, sosem lesz béke. 

De még ezt is meg kell előznie a kommunikációnak, ez az első lépés. Ha nincs kommunikáció a harcoló felek között, az nagy baj – most nincs ilyen Oroszországgal – jegyezte meg. Mint mondta ezért ment el Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba, de az első két városban nem érték jó élmények. „Egyik fél sem akarja a békét, ezt tapasztaltam Kijevben és Moszkvában, azt hiszik, az idő nekik dolgozik” – idézte fel.

A kimaradás lehetősége

A másik komoly kérdés Orbán szerint a migráció, ami egyre jobban szétzilálja az uniót. Hangsúlyozta: nekünk nem az a problémánk, hogyan éljünk együtt a migránsokkal, hanem az, hogyan ne engedjük be őket az országunkba. Ez két különböző kérdés és nem lehet a két különböző nehézséget ugyanazzal a politikai eszközzel kezelni.

 – fejtette ki Orbán Viktor. 

A miniszterelnök később újságírók előtt elmondta: az előző Európai Bizottságnak nem sikerült megállítani a háborút, a versenyképesség hanyatlását és a migrációt sem.
Ennek ellenére a brüsszeli elit úgy döntött, hogy alapvetően ugyanezt a bizottságot hozza létre, és ez nem jó. Hozzátette: bízik abban, hogy az emberek képesek megváltozni, és képesek jobb teljesítményt nyújtani, ezért igyekszik támogatni a bizottságot, amennyire csak lehet. 

– fogalmazott a kormányfő.

Zelenszkij megint több fegyvert akar

A magyar kormányfő délelőtti előadását követően este felszólalt a fórumon Volodimir Zelenszkij is, és bár szóba hozta a béketárgyalásokat, beszédének fő hangsúlya az volt, hogy a nyugati országok segítsék Ukrajnát a nagy hatótávolságú csapásmérő képesség kialakításában, azaz küldjenek nekik olyan fegyvereket, melyekkel mélyebb orosz területeke is csapást tudnak mérni.

Zelenszkij nem kertelt amikor kijelentette: Ukrajna önvédelemből lövi Oroszország területét, azzal a céllal, hogy erősebb tárgyalási pozíciójuk legyen arra az időre, amikor asztalhoz ülhetnek az oroszokkal.