Mindent elárasztó galambürülék miatt kétszázan rekedtek egy német mélygarázsban (VIDEÓ)
A több mint három órára fogságba esett emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor szabaddá vált az út előttük.
Csapatostul hagyták ott a kormánypártokat, és az AfD-hez mentek.
Nyitókép: Hannes P Albert / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Sokkoló számokat hozott a Die Welt: a hétvégén választást tartó két keletnémet tartomány közül
mindkettőben magasan a jobboldali bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt lett a legnépszerűbb a fiatalok körében.
A 18-24 év közötti válsaztóknak Türingiában 38, Szászországban 31 százaléka szavazott a jobboldali pártra, ami előbbi tartományban 15, utóbbiban 11 százalékos növekmény. Jelentős számban szavaztak ugyanakkor a fiatalok az AfD-t leginkább utáló pártokra is: a keletnémet szocialista utódpárt, a Balpárt Türingiában 16, Szászországban 13 százalékot szerzett, Sahra Wagenknecht bevándorlásellenes baloldali szövetsége pedig Türingiában 12, Szászországban 10 százalékot ért el.
A nagy vesztesek a fiatalok körében is a kisebb kormánypártok voltak: alig ugrották meg az 5 százalékot a Zöldek Türingiában, Szászországban pedig 8 százalékot kaptak. A fiatal szavazók elvándorlása tőlük egészen drámai léptékben zajlott: a türingiai Zöldek ma kevesebb, mint feleakkorák, mint négy éve, a szászországiak pedig 12 százalékot veszítettek. A liberális FDP szinte megszűnt mindkét tartományban, pedig korábban a fiatalok egyik kedvenc pártja volt:
Türingiában 1, Szászországban 2 százaléknyi fiatal volt rájuk kíváncsi, ami előbbi tartományban hetedelődést, utóbbiban harmadolódást jelent.
Hermann Binkert, az Insa közvélemény-kutató vezetője, aki a keletnémet választások kapcsán a hétvégén Erfurtban lapunknak is interjút adott, a Weltnek az ügyben azt mondta: az AfD egy olyan szavazóközönséget tudott most bevonzani, amit „koruk folytán korábban inkább a Zöldekhez soroltunk volna”, s ezzel a fiatalok világosan elmondták, hogy „elégedetlenek a politikai viszonyokkal, és valaminek meg kell változnia”.
Eközben ugyanakkor a fiatalok körében a baloldal megerősödéséből is sok mindent ki lehet olvasni: „A fiatal választók egyre növekvő polarizációját figyelhetjük meg, hiszen az AfD-vel szembeni ellenállást is jelentős részben a fiatalok viszik”.
Thomas Krüger, a Szövetségi Politikai Képzési Központ elnöke a Weltnek hozzátette:
„a migráció, menekülés és menekültügy kérdése a fiataloknál is szorító problémaként jelentkezik”,
s „olyan ajánlatok hiányában, amelyek a közvetlen élethelyzetükön javíthatnának”, a fiatalok körében csökken „a bizalom egy olyan demokráciában, amelyben mégiscsak megéri tenni valamit”.
Kilian Hampel ifjúságkutató a lapnak úgy nyilatkozott, hogy „azok száma, akikben félelmet kelt a folyamatos menekültáradat, ugrásszerűen megnőtt”, ezáltal „több mint 50 százalék azok aránya, akik szerint az állam jobban törődik a menekültekkel, mint a segítségre szoruló németekkel”. Az ifjúságkutató úgy látja, hogy „az AfD mindezen komplex témákra egyszerűnek látszó válaszokkal bíró, amelyeket ügyesen terjeszt TikTokon és más közösségimédia-csatornákon”, ezáltal „megérteti a fiatalokkal, hogy együtt lüktet a jelenkorral és komolyan veszi a problémáikat”. A fiatal választók megosztottsága kapcsán ugyanakkor Hampel úgy fogalmaz:
„Sem Greta-generáció, sem Höcke-generáció nincs”,
egyszerűen csak arról van szó, hogy a fiatalok sokkal kevésbé kötődnek konkrét pártokhoz, mint az idősebbek, s szavazási magatartásukat sokkal inkább személyes helyzetük és kilátásaik befolyásolja. A fősodratú pártoknak az ifjúságkutató azt üzeni, „mihamarabb nyerjék vissza a bizalmukat becsületességgel és világos álláspontokkal”.