Néhány napon belül bejelentik, mely tagállamok milyen portfóliókat kapnak Ursula von der Leyen második Európai Bizottságában. Nagy a verseny a zsírosabb tárcákért.
Nyitókép: Ursula von der Leyen és Várhelyi Olivér sajtótájékoztatója a bővítésről 2023. november 8-án / fotó: John THYS / AFP
Ursula von der Leyen a jövő héten fogja bejelenteni az új Európai Bizottság összetételét, vagyis, hogy a 26 portfólió élére milyen biztosjelölteket nevezett meg. A Politico összeállításában arról ír, hogy a különböző szakterületek presztízse nem ugyanolyan mértékű,
a vezető tárcákért nagy tülekedés zajlik a különböző tagállamok között, mindenki a legfontosabb területek egyikét akarja megkaparintani.
A posztok elosztásánál figyelembe veszik a földrajzi adottságokat, az adott állam delegáltjának politikai irányultságát, valamint azt is, hogy a 26 biztos között egyensúly legyen a nemek között. Ezen kívül persze a zárt ajtók mögött nagyüzemben zajlik a lobbizás, a tagállamok vezetői megpróbálnak minél erőteljesebb posztot szerezni saját biztosjelöltjüknek.
A második Von der Leyen-bizottság számára
három terület kiemelt jelentőségű lesz, ezek a versenyképesség, a védelmi politika és a bővítés.
Ezeken kívül fontos posztok még az uniós pénzek feletti ellenőrzést biztosító portfóliók, így a költségvetési, a kohéziós vagy a pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő tárca.
Az uniós lap összesítése alapján így áll a verseny jelenleg a tisztségekért.
A gazdasági szektor irányításáért majdnem egy tucat jelentkező van, köztük több jelenlegi és volt pénzügyminiszter.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az ECR jobboldali frakció vezetője jó előre jelezte, hogy Olaszország igényt tart erre a tárcára, jelöltje Raffaele Fitto. Ott van a versenyben Magnus Brunner osztrák, illetve Michael McGrath volt ír és Maria Luís Albuquerque volt portugál pénzügyminiszter.
A lengyel Piotr Serafin egy évtizede Donald Tusk ET-elnök jobbkeze volt, brüsszeli bennfentes, aki az uniós lap szerint a költségvetési tárcát szemelte ki magának. Ott van Tomaž Vesel, a szlovén számvevőszék korábbi elnöke, aki pénzügyi vagy versenyképességi portfóliót szeretne. Wopke Hoekstra volt holland pénzügyminiszter szintén gazdasági feladatra vár az új Bizottságban.
Ez egy új tisztség, amely 2024-ig nem szerepelt a Bizottság biztosi szakterületei között,
nyilvánvalóan az ukrajnai háború okozta új biztonsági helyzet miatt lett rá szükség.
Sokan Radosław Sikorski lengyel külügyminisztert várták erre a tisztségre, de ő váratlanul bejelentette, hogy nem szeretne pályázni a posztra. Ott van viszont Valdis Dombrovskis, a leköszönő Bizottság alelnöke és kereskedelmi biztosa, valamint a francia Thierry Breton, aki az első Von der Leyen-féle Bizottságban a belső piacért, a védelmi iparért és a technológiáért volt felelős.
A Politico szerint Von der Leyen elégedetlen volt a lengyel Janusz Wojciechowski biztossal, most egy karakteresebb agrárvezetőt keres a tárca élére. Több név merült fel: Christophe Hansen a luxemburgi parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, ismeri az uniós agrárszabályozást, unokatestvére, Martine Hansen Luxemburg mezőgazdasági minisztere. Ciprus volt mezőgazdasági minisztere, Costas Kadis szintén kacsintgat az agrártárca felé, és a már máshol említett holland Wopke Hoekstra itt is versenyben van.
Brüsszeli bennfentesek szerint a következő bizottsági ciklusban a kereskedelem szabályozása nem lesz prioritás, mégis, vannak jelentkezők, akik ezt fontos szektornak érzik. A legesélyesebb a már kétszer is említett Wopke Hoekstra, aki kemény álláspontot képvisel a Kínával folyó kereskedelmi háborúban, és ilyen hozzáállást is ígér. Svédország Jessika Roswallt szeretné látni a biztosi székben, célja az EU szabadkereskedelmi agendájának újraélesztése. A harmadik jelölt az ír Michael McGrath lehet, aki a fent említett gazdasági ambíciói mellett a kereskedelemmel is kibékülne.
Von der Leyen ígéretet tett arra, hogy
a bővítési biztosi poszt kiemelt fontosságú lesz.
Az ukrajnai háború folyamán az EU csatlakozási tárgyalásokat kezdett Ukrajnával és Moldovával, és ez felgyorsította már folyamatban lévő tárgyalásokat a Nyugat-Balkán államaival.
Két jelentkező van a biztosi posztra: a lett Valdis Dombrovskis, akinek esélyét erősíti, hogy Ukrajna csatlakozását elsősorban a balti országok szorgalmazták. A másik az eddigi biztos, a magyar Várhelyi Olivér – Magyarország szeretné megtartani a tisztséget, de az uniós lap szerint
kevés esélye van, ugyanis a magyar kormány nem támogatja Ukrajna csatlakozását,
illetve Várhelyi nem mutatott fel kiemelkedő teljesítményt.
A portfólió súlyát az adja, hogy az uniós költségvetési pénzek mintegy egyharmada felett diszponál, és a következő években egy szakmaibb támogatási rendszert akarnak megvalósítani, amelyet összefoglalóan „regionális beruházásnak” fognak nevezni.
Görögország jelezte, hogy szeretné ezt a tárcát, jelöltje Aposztolosz Cicikosztasz pedig tapasztalt szakpolitikus, aki részt vett regionális uniós támogatási programokban. Jekaterina Zaharieva, a bolgár kormány jelöltje 2017 és 2021 között külügyminiszter volt, de igazságügyi és regionális fejlesztési miniszterként is tevékenykedett, ebből fakad alkalmassága. A harmadik jelölt a román Roxana Mînzatu, aki szintén ismeri e szakterületet: 2019-ben az európai alapok felügyeletével megbízott miniszter volt.
--
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Már a Politico is aggódik az Európai Bizottság elnökéért.
Nem véletlenül van velük vitája a magyar kormányfőnek.
Az EU úgy alakította át a pénzmosás elleni szabályozást, hogy az kedvezzen Didier Reyndersnek.
Manfred Weber bizonyára elégedett lehet. Dornfeld László írása.
„Állok rendelkezésre, hogy a megkezdett vitánkat folytassuk!” – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Az új fegyver a HIMARS-okra is hatással lesz.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
